A rock a 20. század második felében alakult ki, a II. világháború utáni feszült társadalmi légkörben. Kezdetben egységes zenei irányzat volt, melyen belül az idő múlásával több alfaj látott napvilágot.
Ezek megőrizték a rock alapvető vonásai, de továbbfejlesztették és saját arcképükre formálták. Teljesen mást értünk ma már rockzene alatt, mint Bill Haley 1954-ben. A fejlődés folyamán 1968-ban látott napvilágot a heavy metál, melynek életre hívói a blues-rock és pszichedelikus rock képviselői voltak. Ezek a zenekarok gitár és dobközpontú, vastag, kemény hangzást alakítottak ki, melyet gyors gitárszólók és erőtorzítás jellemezte. Ennek az új műfajnak az első prófétái a Led Zeppelin és a Black Sabbath voltak.
A műfaj az 1980-as évektől vált igazán népszerűvé, és ekkor a fejlődés következő fokaként alfajokra kezdett bomlani. Mint a heavy metál, ezek az alműfajok is alkalmazzák az erős és tiszta hangszeres komponenseket.
Az énekesek hagyományos frontemberi szerepével gyakran kerül összeütközésbe a gitár dominanciája, mely színpadi feszültséget szül a zenében. A basszusgitár jelentős szerepet játszik minden együttesnél, és ez teszi „súlyossá” a zenét, ezzel is mély lélektani hatást gyakorolva a közönségre. Az idő múlásával helyet kaptak a billentyűs hangszerek a zenekarokban és innentől kezdve számítjuk például a black metal kialakulását és a metál ágazatokra bomlását, és innentől számítjuk a metálnemzedékek kialakulását, ami a 80-as évek közepe.
Ezekből a nemzedékekből alakult ki a 90-es évek elejére a viking metál. Nem önálló zenei stílus, hanem egyéb stílusokból építkezik, nagyrészt a folk metál és a black metál elemeit olvasztja bele zenei világába. Ennek a stílusnak a megteremtője a svéd Bathory zenekar volt.
A viking metál kialakulását nemcsak a zenében kell keresni, hanem sokkal inkább a színes északi mitológiában. Ezért van az, hogy a legtöbb viking metál zenekar az ősi isteneknek állít emléket és megveti a katolicizmust. Ennek legextrémebb példája szintén északi Burzum zenekar, templomok gyújtogatásával és emberáldozat bemutatásával hódoltak a régi vallásnak.
A zenekarok gyakran nyúlnak vissza a 8-11. századi hősi énekekhez, életmódjához. Zenéjükben kifejezésre jut a viking korszakra jellemző társadalom, az állandó harc és az ősi istenek tisztelete, és az északi hősök természetkultusza. Ez minden viking metál zenekar közös jellemzője, a harcos szellem bemutatása, és a Valhallában, a harcosok mennyországában való buzgó hit. Számtalan dal ihletője volt a Valhalla, annak minden szépségével és a harcosok jutalmaként való bemutatása.
Ezt a szép hagyományt örökíti tovább az 1992-ben alakult Amon Amorth zenekar. A név, szó szerinti fordításban a végzet hegyét jelenti, ami Tolkien egyik elf nyelve. Zenéjük alapját az északi mitológia szolgáltatja, mint ősi hírnökök számolnak be az ősi istenek hatalmasságáról és a rettenthetetlen harcosok bátorságáról. Az óvilág megzenélésével teremtik újra az ősi kort, melyre minden északi származású büszkén emlékezik.
Ebben keresendő a zenekar sikere, egy ma már nem létező „tökéletes” világot fest le szavakkal és mindezt extra színpadi kellékekkel, mint például vívás, mutatja be.
Zenéjükben, mint a legtöbb ilyen típusú zenekarban fontos szerepet kap a basszusgitár. Az ének és a gitár egymásra épülése és komplúziója teszi reálissá a megénekelt képet.
A Manowarhoz hasonlóan az Amon Amorthnak is vannak, eredeti ősi szövegrészletet feldolgozó dalai. Az ősi életet és az ősök hitét leginkább With Oden on our side című számukban lehet bemutatni.
The snow turns red from all the blood
Severed limbs and heads
A sacrifice to one-eyed god
He will claim the dead
Under winter skies
We stand glorious
And with Oden on our side
We are victorious
No retreat
No remorse
Victory
Will be ours
Blood on steel
Sacrifice
Victory
Will be ours
A dalban a végső csata képét festi le, a rettenthetetlen viking harcosok halált megvető bátorságát és Odinba, az istenek urába vetett feltétlen bizalmat. A dalban realisztikus leírást kapunk a csata leírásáról, a vértől vörösre festett hótól, a meghátrálás elvetéséről és a győzelembe vetett hitről.
A harcos mennyországból a Valhall awaits me című számukban ad pontos leírást.
Over the bridge, on through the night
Hell is getting near
There are the gates towering high
Afflicting me with fear
In her hall, at the honour seat
My brother sits in pain
Pale and tortured balder greats
Bound by invisible frozen chains
Ezek ősi mitológiai elemek feltámasztása teszi „tökéletessé” a dal mondanivalóját. Ezzel állít etalont a ma társadalmának. Leginkább társadalmi hátteret bemutató számuk a The pursuit of Vikings.
The warming sun returns again
And melts away the snow
The sea is freed from icy chains
Winter is letting go
Standing on the ocean side
We can hear the waves
Calling us out with tide
To sail into our fate
Oden! Guide our ships
Our axes, spears and swords
Guide us through storms that whip
And in brutal war
Our ships await us by the shore
Time has come to leave
Our country, family and homes
For riches in the east
Ebben bemutatja az akkori élet minden fontos elemét, olyan mint egy krónika megénekelve. Ezzel a számmal akár párhuzamot is lehetne állítani a dicső hősi kor és a ma társadalma között.
Ebben az egyszerű párhuzam kiélezésbe rejlik a zenekar sikere, akárcsak a többi hasonló zenét játszó zenekarnak.
Ez a mély filozófiai mondanivaló áthatja az egész zenei világát, beleírva magát a zenébe, az utolsó megpengetett húron keresztül a legnagyobb gitárszólóig.
A görög bölcsek egy része szerint, amit nem látunk az nincs. Ez így nem teljesen igaz, minden van amit az ember fantáziája el tud képzelni, és ez az ami a metál alapja, a fantázia és annak mozgatása.