A k�t�selm�let v�laszt kell adjon a k�vetkez� k�rd�sekre:
 

1. Bizonyos anyagok mi�rt l�pnek k�miai reakci�kba, m�sok mi�rt nem?

2. Az anyagok mi�rt csak meghat�rozott ar�nyban alkotnak vegy�leteket?

3. Mennyi a k�t�si energi�k �rt�ke?

4. Mekkor�k a k�t�st�vols�gok �s a k�t�ssz�gek?

Az atomok (kiv�ve a nemesg�zokat), akkor jutnak alacsonyabb energi�j�, azaz stabilabb �llapotba, ha egym�ssal k�miai k�t�st hoznak l�tre. A stabiliz�l�d�s m�dja szoros �sszef�gg�sben van a vegy�rt�kelektronok saj�ts�gaival. A k�t�s min�s�ge, a k�t�sben r�sztvev� elektronoknak, az atomok k�z�tti megoszl�s�t�l f�gg:

• k�z�s e^- → kovalens k�t�s,
• kollekt�v e^- → f�mes k�t�s,
• teljesen aszimmetrikus e^- → ionos k�t�s.

Ha S EN nagy, �s D EN kicsi, vagy nulla, kovalens k�t�s� molekul�k alakulnak ki. Molekulap�lya: az elektronok eloszl�s�nak val�sz�n�s�ge, a molekul�hoz tart�z� atommagok er�ter�ben.

A molekul�k k�pz�d�sekor a vegy�rt�kelektronok atomp�ly�r�l molekulap�ly�ra ker�lnek. A magok egy�ttes hat�s�ra, az atomp�ly�k felhasadnak (34. �bra).

K�tatomos molekulap�ly�k

Homonukle�ris

Az energia- �s szimmetriaviszonyok alapj�n megk�l�nb�ztethet�k szigma (s) �s pi (p) p�ly�k.

Heteronukle�ris

A heteronukle�ris molekulap�ly�kn�l a k�t�- �s laz�t� molekulap�ly�k kialak�t�s�ban a k�l�nb�z� atommagokhoz tartoz� atomp�ly�k nem egyenl� ar�nyban vesznek r�szt. Ez�rt a kovalens k�t�s �s a molekula geometri�j�t�l f�gg�en, maga a molekula is pol�ross� v�lik (35.�bra).

Elektronk�plet:
 H : H          : N ::: N :
H - H           / N = N /

Vegy�rt�k: az atom h�ny elektronja vesz r�szt a kovalens k�t�s kialak�t�s�ban.

Dat�v k�t�s

Ha a k�t�st l�tes�t� elektronp�r mindk�t elektronja ugyanatt�l az atomt�l sz�rmazik, akkor dat�v, vagy donor-akceptor k�t�sr�l besz�l�nk.
 

Kett�n�l-t�bb-atomos molekul�k

K�t�ssz�gek: a molekul�kban k�t�st l�tes�t� atomok magjait gondolatban �sszek�t� egyenesek hajl�ssz�gei.

Hibridp�ly�k: az atomi p�lyaf�ggv�nyek line�ris kombin�ci�j�val �n. hibridp�ly�khoz jutnak, amelyekkel a molekul�k geometri�ja �s a vegy�rt�kek is �rtelmezhet�k. (A hibridp�lya matematikai absztrakci�!)

A molekul�k geometri�ja

A molekul�k geometri�j�t a hibridiz�ci�val �sszef�gg� elektronp�rok k�z�tti tasz�t�s hat�rozza meg.

Egyes molekul�k geometri�ja

Gyakorl�si lehet�s�g:

Gyakorl�si lehet�s�g:

   http://www2.gasou.edu/chemdept/general/molecule/polar.htm

T�bbsz�r�s k�t�sek

Dicentrikus lokaliz�lt molekulap�lya: ha az elektron k�t atom er�ter�ben tart�zkodik. Policentrikus delokaliz�lt molekulap�lya: ha a k�t� elektronok kett�n�l t�bb atom er�ter�ben oszlanak el (37. �bra).

K�t�st�vols�g

A molekul�t alkot� atomok k�z�ppontjainak t�vols�ga (38. �bra).

Kovalens r�diusz

Atommagok k�z�tti t�vols�g fele (38.�bra).

38. �bra. A k�t�st�vols�g �s a kovalens r�diusz meghat�roz�sa

K�t�si energia

Az az energia, amely egy adott k�t�s kialakul�sakor felszabadul (13. t�bl�zat).
 

 

13. t�bl�zat. K�t�si energi�k 25 ^oC-on (kJ/mol)

Intermolekul�ris k�lcs�nhat�sok (Van der Waals-er�k)
 

1. Diszperzi�s (London-) k�t�s (induk�lt dip�lus).

2. Dip�lusk�t�s (dip�lusmolekul�k k�z�tt).

3. Hidrog�nk�t�s (a dip�lusk�t�s k�l�nleges form�ja). Intra- �s intermolekul�ris hidrog�nk�t�s.

Hidrog�n-h�d k�t�s