Mai tud�sunk szerint, az anyag korpuszkul�ris vagy hull�m jelleg�nek dominanci�ja, a k�r�lm�nyek f�ggv�nye, �s az anyag �llapotv�ltoz�saira �rv�nyes az anyagmegmarad�s t�rv�nye.
Az er�terek a k�lcs�nhat�sokat tov�bb�tj�k s ezekhez „k�zvet�t� r�szecsk�k” rendelhet�k (3. t�bl�zat).

3. t�bl�zat. R�szecsk�k �s er�terek

Az atomok, ionok, molekul�k energia�llapotainak v�ltoz�sai (k�miai reakci�k) elektrom�gneses sug�rz�s elnyel�s�vel vagy kibocs�t�s�val j�rnak (4. t�bl�zat).
 

4. t�bl�zat. Az elektrom�gneses sug�rz�s n�h�ny adata

* Szerep�t az �vegh�zhat�sban l�sd a sz�n k�rnyezeti k�mi�j�n�l.

** Szerep�t az �zon kialakul�s�ban l�sd az oxig�n k�rnyezeti k�mi�j�n�l.

Az atomok szerkezete

Az atomfogalom fejl�d�se
 

•  A Spekulat�v hipot�zisek kora (�selemek)
   Thal�sz (kb. i.e. 590)  →   Leveg�
   H�rakleitosz (kb. i.e. 535)  →   T�z
   Empedokl�sz (kb. i.e. 450)  →    F�ld, v�z, t�z, leveg�
   D�mokritosz (kb. i.e. 380)   →    Atomok

          Arisztotel�sz (kb. i.e. 370)  →  Hideg, meleg, sz�raz, nedves                                 

          Forr�s:

• Alk�mia - a k�mia ill. a tudom�ny egyik zs�kutc�ja

• A jatrok�mia kora

• A flogiszton-elm�let kora

• A mennyis�gi �sszef�gg�sek felismer�s�nek kora

    

  Lomonoszov (1758)

   

  Prost (1801)- �lland� s�lyviszonyok t�rv�nye:
   

   

  

   

  Dalton (1803) - a fenti t�rv�ny csak az atomelm�lettel magyar�zhat�.

   

   „Az atomok, az elemeknek a legkisebb, t�meg�kben oszthatatlan r�szecsk�i.”
           Lavoasier (1774) - a t�meg �s energia, megmarad�s t�rv�nye.

• Az atomok �sszetett szerkezet�nek k�s�rleti bizony�t�kai
   

    

  Faraday (1791-1867) - elektrol�zis   m=k * Q.

   

     

  Helmholtz (1881)   - az elektromoss�g "atomja" az elektron.

   

      

  Becquerel (1896)   - radioaktivit�s.