Az atombomba felrobbant�s�nak hat�sai Hirosim�ban �s Nagaszakiban      

Az atombomba energi�ja  hõsug�rz�s, l�k�shull�m, �s radioakt�v sug�rz�s form�j�ban szabadul fel. A bomba robban�sakor a robban�s hely�n t�bb milli� fokos hõm�rs�klet keletkezik. A magas hõm�rs�klet hat�s�ra a bomba anyaga ioniz�lt g�zz� �s elektrom�gneses sug�rz�ss� v�lik.  A k�rnyezõ levegõ elnyeli ezt az elektrom�gneses sug�rz�st �s a n�vekvõ hõm�rs�kletû "tûzgoly�t" hoz l�tre. Hirosim�ban �s Nagaszakiban a "tûzgoly�" �tm�rõje kb. 15 m, hõm�rs�klete mintegy
300000 �C volt. A robban�st mindig l�k�shull�m k�veti, melynek sebess�ge nagyobb, mint a hangsebess�g. A l�k�shull�m hat�s�ra a levegõ �sszenyom�dik, a  l�gnyom�s �rt�ke hirtelen megnõ, �s a levegõ nagyon magas hõm�rs�kletre melegszik fel.
 

A robban�s hat�sa az �p�letekre

Az �p�letek nagy r�sze a becsap�d�ssal egy idõben romhalmazz� �s hamuv� v�lt. Elõsz�r a l�k�shull�m roppantotta �ssze õket, majd a tûz martal�k�v� v�ltak.

Hirosima ki�ll�t�si k�zpontja. Azon kev�s �p�letek k�z� tartozik,melyek �tv�szelt�k a robban�st. Az �jj��p�tett v�rosban ma is �gy �ll az "Atombomba-kupola" .

Hirosima az elsõ atombomba ledob�sa ut�n

Le�gett �s �sszedõlt �p�letek

A robban�s okozta eg�szs�gk�rosod�s

A mai napig nem tudj�k pontosan meg�llap�tani, hogy h�ny ember hal�l�t okozt�k a bombat�mad�sok. Nagyon neh�z megbecs�lni, hogy a robban�skor h�nyan tart�zkodtak a v�rosban. A becsl�sek alapj�n k�zvetlen�l a robban�s ut�n meghalt �ldozatok sz�ma Hirosim�ban 90000-120000, Nagaszakiban 60000-70000.
 
 

Az atombomba hat�s�ra kialakul� betegs�geket k�t csoportba oszthatjuk. Megk�l�nb�ztet�nk akut betegs�get �s m�sodlagos (k�sõi) betegs�get.
Az akut betegs�g lefoly�sa, a felm�r�sek alapj�n:
1. korai szakasz: a robban�st�l sz�m�tott m�sodik h�t v�g�ig tart. Fõk�ppen a hõhat�s, a tûz okozta sebek, l�k�shull�m �s t�rgyak okozta s�r�l�sek jellemzõk. A sebes�ltek 90 %-a ebben a peri�dusban halt meg.
2. k�zbensõ szakasz: a harmadik h�t elej�tõl a nyolcadik h�t v�g�ig tart. Megjelennek a sug�rbetegs�g t�netei, hajhull�s, v�rszeg�nys�g, cs�kkent feh�rv�rsejtsz�m, v�rz�kenys�g, hasmen�s. Ezek a t�netek olyanokon is jelentkeztek, akiket l�tsz�lag nem �rt s�r�l�s.
3. k�sõi szakasz: A harmadik h�nap elej�tõl a negyedik h�nap v�g�ig tart. Egyesek �llapota javult, m�sok� nagyon leromlott �s meghaltak.

A s�r�l�seket is h�rom csoportba oszthat�k:
I. �g�si s�r�l�sek
(1) Elsõdleges �g�si s�r�l�sek (hõsug�rz�st�l sz�rmaz� �g�si s�r�l�sek, az abnorm�lisan magas hõm�rs�klet hat�s�ra az elhalt sz�vetek megfeketednek, vagy feh�r h�lyagok bor�tj�k be a bõr felsz�n�t. Ilyen magas hõm�rs�kleten az emberi szervek elp�rologhatnak, ami azonnali hal�lhoz vezet.)
(2) M�sodlagos �g�si s�r�l�sek (l�ngokt�l sz�rmaz�, perzselt, m�ly �g�si sebek, ilyenek a mindennapi �letben is elõfordulnak)
II. Atombomba okozta trauma
(1) Elsõdleges trauma (l�k�shull�m hat�s�ra kialakul� nagy nyom�s okozta k�rosod�s)
(2) M�sodlagos trauma (rep�lõ t�rgyakt�l, �vegdarabokt�l, romokt�l sz�rmaz� sebes�l�sek melyek rendszerint elfertõzõdtek)
III. Sug�rz�s okozta betegs�gek
(1) Elsõdleges-sug�rz�s okozta betegs�g (sug�rbetegs�g, h�nyinger, rossz k�z�rzet, �tv�gytalans�g, hasmen�s, bev�rz�sek a bõr alatt, hajhull�s, bõrp�r, sz�jsebek, fek�lyesed�s, a feh�rv�rsejtek sz�ma k�rosan lecs�kken, v�rszeg�nys�g, gennyes fertõz�sek jellemzik)
(2) M�sodlagos-sug�rz�s okozta betegs�g (a robban�s sor�n keletkezõ radioizot�pok sug�rz�sa okozza, olyan emberek is megbetegedtek, akik nem tart�zkodtak k�zvetlen�l a robban�s helysz�n�n, de k�sõbb odautaztak p�ld�ul a rokonaikat megkeresni, vagy seg�ts�get ny�jtani.)

Az atombomba robban�s hat�s�ra k�l�nb�zõ gy�gyulni nem akar� sebek, t�lyogok alakultak ki. A leuk�mia, a r�kos betegs�gek (gyomor, b�l, t�dõ, pajzsmirigy rosszindulat� daganatai) elõfordul�s�nak gyakoris�ga megnõtt.
 

A leuk�mia eloszl�sa azon t�l�lõk k�r�ben, akik 1 Gy vagy ann�l nagyobb d�zist kaptak