T�rt�nete

Az Ur�n haszn�lata a term�szetes oxid form�j�ban eg�szen Kr.u. 79-ig ny�lik vissza, amikor is s�rga sz�nez�anyagk�nt haszn�lt�k ker�mi�k zom�nc�nak k�sz�t�s�n�l (Olaszorsz�gban, N�poly mellett tal�ltak ilyen ker�miadarabokat). Az �jb�li felfedez�sekor a 19. sz�zad elej�n az egyetlen ismert ur�nlel�hely Csehorsz�gban volt, Joachimstahl-ban.

Az elem felfedez�s�t a n�met k�mikusnak, Martin Heinrich Klaproth-nak tulajdon�tj�k, aki 1789-ben fedezte fel, egy szurok�rc nev� k�zetben. Az elem a nev�t az Ur�nusz bolyg�r�l kapta, amit 8 �vvel kor�bban William Herschel fedezett fel. F�mk�nt el�sz�r 1841-ben Eugene-Melchior Peligot k�l�n�tette el. 1850-ben haszn�lt�k el�sz�r kereskedelmi forgalomban, m�ghozz� az �veggy�rt�sban. Az els� ilyen v�lallat a Lloyd & Summerfield volt Birmingham-ben. Az ur�n radioakt�v jelleg�t el�sz�r 1906-ban �szlelt�k.

A II. Vil�gh�bor� idej�n a Sz�vets�gesek hatalmas ur�nfelv�s�rl�sba kezdtek, annak ellen�re, hogy az ur�nd�s�t�s rendk�v�l dr�ga volt. V�g�l is az ur�nt, amit f�k�nt Kong�b�l szereztek be, felhaszn�lt�k a "Little Boy" nev� atombomba �p�t�s�hez, amit v�g�l Hirosim�ra dobtak le 1945. Augusztus 6-�n. A t�bbi atombomba hasad�anyaga Plut�nium volt, aminek az el��ll�t�s�hoz szint�n Ur�nra van sz�ks�g. Kezdetben �gy v�lt�k, hogy az Ur�n a F�ld�n nagyon ritka, ez�rt a nukle�ris hatalom teljes megszerz�s�hez elegend� az ismert k�szletek felv�s�rl�sa, azonban m�g ebben az �vtizedben felfedeztek �jabb lel�helyeket.

A Manhattan Project idej�n a d�s�tott ur�nra az "oralloy", m�g a term�szetes ur�nra a "tuballoy" kifejez�st haszn�lt�k, f�k�nt nemzetbiztons�gi okok miatt. Ritk�bban a 25 megnevez�st haszn�lt�k a projekt tud�sai az U-235 megnevez�s�re.

A F�ld ur�nk�szlet�nek 40%-a Ausztr�li�ban tal�lhat�.

 El�fordul�sa, el��ll�t�sa, vegy�letei

Az ur�nnak a term�szetben a 234-es, 235-�s �s 238-as t�megsz�m� izot�pjai fordulnak el�. Elsz�rtan az eg�sz f�ldk�regben megtal�lhat�. �tlagos koncentr�ci�ja 3-5 gramm/tonna. Legfontosabb �rce az ur�n-szurok�rc, amely 0,5-0,8% ur�nt tartalmaz. Az atomer�m�vek szempontj�b�l fontos ur�n nem a gyakori 238-as, hanem a kb. 150-szer ritk�bb (0,71%) 235-�s izot�p. Emiatt a term�szetes ur�nt d�s�tani kell.

 Felhaszn�l�sa

Az atomer�m�vekben nem sz�ntiszta f�m-ur�nt, hanem 1,2-2,4 �s 3,6% ur�n-dioxid tartalm� pasztill�kat haszn�lnak, amelyeket hossz�, v�kony �zemanyagp�lc�kban halmoznak fel. Az �zemanyag-p�lc�kat hatsz�g-csoportokban k�tegelik, �s megfelel� alakzatban (h��tad�s �s neutronelnyel�s miatt) elhelyezik a reaktorban.

�lettani tulajdons�gai

K�miai hat�s�t tekintve maga a f�m �s vegy�letei egyar�nt s�lyosan m�rgez� anyagok.