chemia
Beadand
 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Nzettsg
Induls: 2007-02-27
 
Az elemek
Az elemek : Ezst

Ezst

  2007.02.27. 18:09

Az ezst

Jellemzi

Ezstrg
Ezstrg

Az ezst fehren csillog, jl nyjthat s hengerelhet, igen vkony lemezek s huzalok kszthetk belle. Kmiailag elg ellenll.Tiszta levegben vagy vzben megtartja sznt s csillogst, de a levegben lev kn-hidrogn hatsra megfeketedik, ezst-szulfid kpzdssel (elegend egy tojst megenni egy ezst kanllal hogy az megfeketedjen). Az sszes fmek kzl a legnagyobb ram vezetkpessg, meghaladja a rezet is, de magas ra megakadlyozta hogy felhasznlsa szleskren elterjedjen az elektrotechnikban. A msodik vilghbor idejn, mikor a rz hinycikknek szmtott, elektromgnesek ellltsra hasznltk az urn dstsban. Meg kel jegyeznnk hogy lteznek jobb ramvezet tvzetek de egyelre csak alacsonyabb hmrskleten, ezek az gynevezett szupravezetk. Ugyanakkor az ezstnek van a legmagasabb hvezetkpessge s fnyvisszaver kpessge, habr az alumnium nmileg meghaladja a lthat fny egyes hullmhosszain a fnyvisszaversben. Az oxignnel nem reagl, de olvadt llapotban elg nagy mennyisg oxignt old fel, ami szilrdulskor erteljesen felszabadul s frcskl, ezrt nem lehet a tiszta ezstt nteni, de tvzeteit igen.

 Trtnete

Trtnete szorosan egybefondik az aranyval, mert az ezst is elfordul elemi formban s fnyvel mr az korban felhvta magra a figyelmet. kszereket ksztettek belle s ksbb pnzversre hasznltk. A rgi Egyiptomban mikor ellltsra csak az elemi formt ismertk a kt fmnek az rtke megegyezett. Ksbb mikor felfedeztk a vegyletekbl val ellltst, az ezst rtke kezdet cskkenni az aranyhoz viszonytva. gy a kzpkorban 1 kg arany megfelelt 13 kg ezstnek 1895-ben 28 kg-nak s 1939-ben 77 kg ezstnek. A fniciaiktl fennmaradt egy tvzet 75% arany s 25% ezst sszettellel. A romaiak s a grgk is arany-ezst tvzetet hasznltak (80% arany-20% ezst) amit electron-nak neveztek s Kis zsibl szrmazott. Az els arany s ezst pnzrmk kb. Kr.e. a VII-ik szzadbl szrmaznak, Romban Kr.e 217 vertk az els ezst pnzt. Az korban az ezst Indibl, Perzsibl de fleg Spanyolorszgbl szrmazott. A kzpkorban az ezst bnyszata kiterjed Szaxon Bohm s Tirol terletekre. Amerika felfedezse utn a legtbb ezst innen szrmazik.

 Elfordulsa

A termszetben elfordul elemi llapotban is, de leggyakrabban knhez ktve klnbz svnyokban. Ritkbban mint tiszta ezst-szulfid svny (argentit), inkbb kis mennyisgben ms fmek szulfidjait ksri. A kvetkez fmek szulfidsvnyai legtbbszr tartalmaznak ezst-szulfidot: lom, rz, antimon s arzn (az lom-szulfid ltalban tartalmaz 1%-ig ezst-szulfidot)

Ellltsa

Az a felfedezs hogy az lom-szulfid (galenit) ltalban tartalmaz ezst-szulfidot, amibl kilehetett vonni az ezstt, arra a tves kvetkeztetsre juttatta az alkimistkat hogy az lmot t lehet alaktani ezst. De az aranyrl is azt kpzeltk (egyesek), hogy sznes ezst, s ha sikerl a srga szn eltvoltsa akkor ezstt kapnak. Mivel elemi llapotban elg ritkn fordul el ezrt klnbz mdszereket hasznlnak kinyersre. Mr az korban is hasznltk a higannyal val amalgmkpzdst. Mg az aranynl, a higany az apr arany szemcsket feloldotta s gy el lehetett klnteni a kzetektl, addig az ezst esetben a higanyt fel lehet hasznlni az ezst-szulfidbl (argentit) val ellltsra. Ennek rdekben az argentitet konyhasval kezeltk, amikor ezst-klorid keletkezett. Ebbl a higany kihelyettesti az ezstt s higany-klorid keletkezik. Sematikusan:

\mathrm{Ag_2S + NaCl \Rightarrow AgCl + Na_2S}\,\!
\mathrm{AgCl + Hg \Rightarrow Ag + Hg_2Cl_2}\,\!

Az gy nyert ezst tartalmazott szennyez anyagokat,(fleg lmot, rezet s ont ) amelyeket oxidlssal eltvoltottak. Az olvadt ezstbe levegt ramoltattak, ez a szennyez anyagokat oxidlta de az ezstt nem. A fmoxidok az edny (kupa) porzus falba szvdtak s az ezst tisztn maradt. Az eljrst hasznltk az arany esetben is. 1829-ben Pattinson kidolgozott egy mdszert mely a nevt viseli s j eredmnnyel hasznlhat az ezst elklntsre az ezsts lombl. A mdszer azon alapszik, hogy az lom-ezst tvzetbl lehlskor az lom szilrdul meg elszr s az olvadk felsznre emelkedik, ahonnan lyukas kanalakkal lemerik. Vgl 304C-on az olvadk megszilrdul, s ebben az ezst koncentrci elri 2,5%-ot. Az lmot levegvel oxidljk s az ezst elg tisztn marad (95%). Az angol iparnak nagy elnyt jelentett a mdszer s 1831-tl alkalmazta mivel abban az idben Anglia adta a vilg lom termelsnek a 40%-t. Ksbb 1850-ben Alexander Parkes egy j mdszert vezetett be mely megknnytette az ezst kinyerst az lom-ezst olvadkbl. A kt fm olvadkhoz egy harmadik fmet adagolnak kis mennyisgben (1-2%), ez a cink. Lehlskor, 935C-on a cink kivlik hab formjban s tartalmazza az ezstt. A cink oxidlsa utn (750C-on), visszamarad a tiszta ezst. Az ezst-szulfidot tartalmaz svnyokbl nedves eljrssal is ki lehet vonni az ezstt. A megaprtott svnyt ntrium-cianid oldattal kezelik amely az ezstt komplex formban kioldja. Ebbl cink hozzadsval kivlik az ezst. Ha nagyon tiszta ezstre van szksg, elektrolzissel lehet megoldani.

Tulajdonsgai

Vegyleteiben az ezst oxidcis szma ltalban +1, de van egy pr vegylet ahol +2 ( pldul ezst(II) fluorid; AgF2)s +3 (pldul, ezst(III) perszulft; Ag2(SO5)3). Vzmentes llapotban kovalens kts vegyleteket, vizes oldatban akvakomplex kationokat kpez. A komplex vegyletekben a koordincis szma 2. Pl. [Ag(NH3)2]+ Vegyletei ltalban szntelenek s fnyrzkenyek. Az oxignnel szemben ellenll, de az zon oxidlja. A hidrogn-halogenidek nem oldjk, kivtel a tmny ssav amely kis mrtkben oldja komplex kpzdssel. [AgCl2]-. A saltromsav s a tmny knsav oldja. \mathrm{2Ag + 2H_2SO_4 \Rightarrow Ag_2SO_4 + 2H_2O + SO_2}\,\!

\mathrm{Ag + 4HNO_3 \Rightarrow AgNO_3 + 2H_2O + NO}\,\!

A leveg oxignjnek a jelenltben az alklicianidok oldjk cianokomplex keletkezsvel:

\mathrm{Ag + H_2O + 4NaCN \Rightarrow 2Ag(CN)_2Na + 2NaOH}\,\!

Soldataibl knnyen reduklhat s megfelel krlmnyek kztt vgezve a redukcit sszefgg fmrteg keletkezik (tkr gyrts). Olddik higanyban amalgmkpzds kzben.A fehrjket kicsapja, ezrt ferttlent hatsa van.

 Felhasznlsa

A legfontosabb felhasznlsi terletei a nemesfmek kz val besorolsbl ered. kszerek, tkszletek, egszsggyi mszerek, kmiai felszerelsek kszlnek belle. Ezen clokra s pnzversre rezes tvzeteit hasznljk (10-50% rz). Nem nemesfmbl kszlt trgyakat eszttikai vagy kmiai vdelem cljbl ezstzik. A vkony ezst rteget elektrolzissel viszik fel. Nagy mennyisg ezstt hasznlt a fnykpszet, de innen a digitlis technolgik mind inkbb kiszortjk. Egyb felhasznlsaibl:

  • elektronikai s elektrotechnikai cikkek, ahol szksg van az ezst magas ramvezet kpessgre (nyomtatott ramkrk, kapcsolok stb.)
  • tkr gyrts, ahol felhasznljk az ezst magas fnyvisszaver kpessgt (a tmegrucikk alumnium felhasznlsval kszl
  • egyes koncert hangszerek
  • fogszatban (fogak s tmsek )
  • egyes szintzisekben mint kataliztort hasznljk (metanol oxidlsa formaldehid, etilnoxid gyrtsa etilnbl)
  • forraszt tvzetek
  • ezst-cink s ezst-kadmium gombelemek
  • az ezst-fulmint egy ers robbanszer
  • az ezst-kloridot el lehet lltani tltsz formban ami veg ragasztsra hasznlhat
  • az ezst-kloridot hasznlnak pH-mterek egyes elektrdiban
  • ksrleteztek ezst-jdiddal felhk „beoltsval” es elidzs cljbl
  • ferttlent hatst a gygyszatban s ivvz csirtlantsra hasznltk

 Izotpjai

A termszetben elfordul ezst, kt stabil izotp elegye: 107Ag (51,839%) s 109Ag. Ismert 28 mestersges radionuklid, melyeket ltalban, rszecskegyorst segtsgvel lltottk el. A legstabilabbak ezek kzl az 105Ag, a felezsi ideje 41,29 nap, 111Ag, felezsi ideje 7,45 nap s 112Ag, felezsi ideje 3,13 ra. A tbbi izotp nagyon instabil s felezsi ideje rvidebb mint egy ra (a legtbbnek kevesebb mint hrom perc). A legknnyebb izotp (94Ag) atomi tmegegysge (ATE) 93.943 ATE s a legnehezebb (124Ag) 123.929 ATE. A radioaktv 107Pd palldium izotp beta sugrzs kvetkeztben talakul 107Ag-, melynek a felezsi ideje 6,5 milli v. Vas meteorokban sikerlt kimutatni a 107Pd/107Ag arnyt amibl a meteor kort ki lehet szmtani. Az eljrs a vasmag kisbolygk letkornak s genezisnek meghatrozsban jtszik szerepet.

Biolgiai szerepe

 Gygyhats

Hippokratsz az orvostudomny megalaptja, a mveiben feljegyezte az ezst gygyt s betegsg megelz hatst A fniciaiak ezst ednyekben troltk az ivvizet, bort, ecetet hogy megvdjk a romlstl. Az 1900-as vek elejn ezst pnzt tettek a tejes ednyekbe, hogy meghosszabbtsk eltarthatsgt. Az els vilghbor idejn ezst vegyleteket hasznltak fertzsek megelzsere. Szleskr felhasznlsa ki ment divatbl az antibiotikumok felfedezsvel. A termszetes gygymdok jra felfedezsvel, az ezst irnt is megntt az rdeklds, mint csral szer. Nylt sebek kezelsben (fleg gsi sebek esetn) ezst-algintot hasznlnak fertzsek elhrtsra (az algintok tengeri hnrbl kivont bipolimerek). jabban egyes cgek hztartsi gpeiben, ezst-ionos ferttlent van beptve (mosgp,az utols tisztl vizbe ezstionokat adagol, hogy a ruhknak hosszabb idre baktrium l hatst adjanak; htszekrnyekbe). Ksrletek sorn, az ezst ionok szmos baktriumot, vrust, algt s gombt elpuszttottak. A hats hasonlt egyes nehzfmek (lom, higany) hatsra, de az ezst ionok esetben nincs az a mrgez hats az emberi szervezetre.

Mrgezs

Nem ismert a biolgiai szerepe az emberi szervezetben. A fmnek s a belle kszlt trgyaknak nincs mrgez hatsa. De vegyletei s a klid ezst, ha nagy mennyisgben kerlnek a szervezetbe, mrgezst okoznak argyria. A vrkeringsbe kerlve, lerakodnak klnbz szvetekbe (br,szem, nylkahrtyk) s ezek kkes-szrke szint kapnak. Az mrgezsnek, az lcsftson kvl, ami visszafordthatatlan, nincs hatsa az egszsgi llapotra.

 Vegyletei

 oxidcis szm +1

  • Ezst-oxid. Barna csapadkknt jelenik meg oldatokban, melyek Ag+ iont tartalmaznak s OH - iont adagolunk. Valszn hogy els fzisban AgOH kpzdik, de ezt nem lehet elklnteni. Lugos kmhats s hevtsre elemeire bomlik. Ers oxidlszer, oxidlja a hidrogn-peroxidot s egyes szerves anyagokat.

\mathrm{Ag_2O + 2H_2O_2 \Rightarrow 2Ag + H_2O + O_2}\,\!

Olddik ammnia oldatba s egy szntelen komplex kpzdik ([Ag(NH3)2]OH}. Hosszas trols esetn egy stt ezst-nitrid (Ag3N) csapadk vlik ki ami, mg nedves llapotban is ersen robbankony.

  • Ezst-szulfid (Ag2S) keletkezik ha hidrogn-szulfidot (H2S) ramoltatunk egy ezst s oldatba, s fekete csapadkknt vlik ki az oldatbl. Ezst trgyak, hidrogn-szulfidot tartalmaz lgkrben egy vkony, fekete, szulfid rteggel vondnak be. Az ezst-szulfid nem olddik savakban sem.
  • Ezst-halogenidekkt csoportba oszthatok:
    • Az ezst-fluorid(AgF), vzben jl olddik vizben s ezst-oxidbl s HF-bl lehet ellltani. Ha a HF feleslegben van jelen akkor difluorid keletkezik (AgF2).
    • Az ezst-klorid,(AgX, ahol X Cl, Br,I) -bromid, s -jodid vzben nem olddnak s oldatbl kicsapdnak, ha az ezst oldhat sjt tartalmaz oldathoz, Cl-, Br- vagy I-tartalmaz oldatot adagolunk. Az AgCl fehr s 455C-on olvad,az AgBr a kicsaps pillanatba fehr, de lassan halvnysrga lesz s 434C-on olvad, az AgI srga szin s 552C-on olvad. Az AgCl olddik ammnia oldatba komplex kpzdssel ([Ag(NH3)2]Cl). Ha az oldatot savanytjuk saltromsavval az AgCl jbl kicsapdik. Az AgBr nehezebben olddik ammnia oldatba, s az AgI nem olddik. Mind a hrom olddik ntrium-cianidba. Az AgCl vizes szuszpenzijt Zn reszelkkel le reduklhatjuk s tiszta ezstt kapunk A reakcit hasznlhatjuk az ezst kinyersre tvzeteibl. Az tvzetet saltromsavban oldjuk, ssavval az ezstt kicsapjuk s a tiszttott csapadkbl cinkkel kinyerjk az ezstt.

\mathrm{2Ag + 2HNO_3 \Rightarrow 2AgNO_3 + H_2}\,\!

\mathrm{AgNO_3 + HCl \Rightarrow AgCl + HNO_3}\,\!

\mathrm{2AgCl + Zn \Rightarrow 2Ag + ZnCl_2}\,\!

Mind a hrom halogenid fny hatsra elbomlik s finoman eloszlt ezst keletkezik. Ezt a tulajdonsgukat a fnykpszetben alkalmazzk.

  • Ezst-cianid: szntelen csapadk, oldatbl kicsapdik, ha az ezst oldhat sjt tartalmaz oldathoz CN- iont tartalmaz oldatot adunk. Nem olddik vzben s hg savakban, de olddik feleslegben lev alkli-cianidba komplex kpzdssel ([Ag(CN)2]-). A komplexbl nem lehet az ezstt kicsapni mint Ag2S, de az Ag2S olddik ntrium-cianidba.
  • Oxosavakkal
    • A legismertebb vegylete az ezst-nitrt.(AgNO3) Az ezst feloldsval saltromsavban lltjk el. Szintelen, vzben jl oldd, kristlyos, fanyar, keser s. Szerves vegyletek knnyen redukljk, ezrt oldata a brt megfeketti.
    • Ezst-szulft(Ag2SO4), szntelen, kristlyos, vzben nehezebben olddik s az ezst feloldsval knsavban lltjk el.
    • Ezst-acett (CH3COOAg); szntelen s; ezst-karbont s ecetsavbl lltjk el.
    • Ezst-karbont (Ag2CO3), srga csapadkknt keletkezik ha ezst ionokat tartalmaz oldathoz, karbont ionokat adagolunk.

 oxidcis szm +2 s +3

A +2 s +3 oxidcis szm ezstt tartalmaz vegyletek, ers oxidlszerek

  • Ezst-difluorid (AgF2), ezstbl vagy ezst-kloridbl s fluorbl keletkezik 200C-on. Szilrd, fekete szn vegylet, s erteljesen reagl vzzel.
  • Ezst-oxid (AgO), oldatban keletkezik, ha Ag+ iont tartalmaz oldatott peroxo-biszulftokkal (perszulftok) kezelnk. A keletkezett oxid ers oxidlszer, amely a sznmonoxidot szoba hmrskleten oxidlja. Mivel a reakci gyors s teljes, az eljrst gzmaszkokban hasznostjk.

\mathrm{2AgO + CO \Rightarrow Ag_2CO_3}\,\!

  • A +3 oxidcis szm ezst nhny komplex vegyletben fordul el:
    • K[AgF4]
    • Cs[AgF4]
    • Ba[AgF5]
    • K6H[Ag(IO6)2]*10H2O

 
Chat
Ha krdsed vagy vlemnyed van!
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
ra
 
Mai dtum
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
Oldalak
 
Zene
 

A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG