Az arany mint �kszeralapanyag �s fizet�eszk�z

Az arany, k�sz�nhet�en annak, hogy nem korrod�l�dik, m�r nagyon r�g�ta �kszerek alapanyaga �s fizet�eszk�z. M�r az �korban m�k�dtek aranyb�ny�k a vil�g sz�mos pontj�n, amelyeket �ltal�ban az uralkod� fel�gyelt. A kib�ny�szott arany a kincst�rba ker�lt, majd feldolgozt�k. A p�nzver�s folyam�n k�sz�ltek azok az aranyp�nzek, amelyeket ma a r�g�szeti �sat�sok sor�n tal�lunk, �s amelyek fontos inform�ci�kkal szolg�lnak egy-egy kort illet�en, de alapvet� fontoss�ggal b�rnak egy�b leletek kormeghat�roz�s�ban is.

A k�z�pkori Magyarorsz�gon az arany volt a legfontosabb fizet�eszk�z, mag�nak a p�nznemnek a neve is ez volt. N�ha el�be tett�k a b�ny�sz�s, illetve ver�s hely�t. P�ld�ul: k�rm�ci arany.

Az arany fontos szerepet j�tszott a vil�gkereskedelemben is. Az �jkorban, a pap�rra nyomott bankjegyek megjelen�s�vel az orsz�gok �ltal kibocs�tott p�nzmennyis�g biztos�t�ka az aranytartal�k volt.

Az aranyat unci�ban (angolul: ounce, r�vid�t�se: oz.) m�rt�k. 12 uncia = 373,24 g

• L�sd m�g: aranydeviza-standard, arany deviza standard, aranypool, aranydeviza-rendszer, Bretton Woods-i rendszer

 Az arany mint k�miai elem

Az �kor �ta ismert, jellegzetesen s�rga nemesf�m. A term�szetben csak elemi �llapotban fordul el�, vegy�letei azonban el��ll�that�k. M�g a legt�m�nyebb s�savban, k�nsavban �s sal�tromsavban sem old�dik, amiatt a nemesf�mek kir�ly�nak is nevezt�k. A kir�lyv�zk�nt ismert t�m�ny s�sav �s t�m�ny sal�tromsav 3:1 ar�ny� elegy�ben keletkez� nitrozil-klorid (NOCl) azonban feloldja. Az arany ugyancsak feloldhat� foly�kony br�mmal, kl�rral, valamint alk�li-cianid olvad�kokkal, tov�bb� higannyal.

K�miai �lland�s�ga miatt �vezredek �ta felhaszn�lj�k �kszerek, d�szt�rgyak k�sz�t�s�re. Az �kor �ta fizet�eszk�z, nagy �rt�k�n�l fogva sok �llam deviz�j�nak fedezete a k�l�nb�z� bankokban �rz�tt nemesf�mtartal�k. �rfolyam�t nemzetk�zi szervezetek szab�lyozz�k.

Az arany tiszta �llapotban igen ny�jthat�, l�gy f�m, ak�r 0,0001 mm v�kony f�lia is k�sz�thet� bel�le (aranyf�st), ez 24 kar�tos. Az �kszer�szet,kis kop�s�ll�s�ga miatt, k�l�nb�z� f�mekkel k�sz�tet �tv�zeteit haszn�lja. Ez�st vagy r�z hozz�ad�s�val, 18 (75%arany) �s 14 (58.33% arany) kar�tos �tv�zeteket k�sz�tenek, ezek szil�rdabbak, kop�s�ll�bbak, megmunk�lhat�bbak. Az arany pall�diummal k�sz�tett �tv�zete a k�nny� feh�rarany, a platin�val alkotott �tv�zete pedig a neh�z feh�rarany. A 14 kar�tn�l kisebb aranytartalm� �tv�zetek k�miai ellen�ll�k�pess�ge drasztikusan lecs�kken, savak-l�gok megt�madj�k, �gy a gyakorlatban nem alkalmazz�k.

Az arany s�r�s�ge a term�szetben el�fordul� elemek k�z�tt az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm³. E tekintetben csak a platinaf�mek �s n�h�ny igen ritka, mesters�gesen el��ll�tott radioakt�v elem el�zi meg.

Ipari felhaszn�l�sa: Cassius-b�bor aranykolloid a szerves k�mi�ban, aranyf�sttel bevont egyir�nyban �tl�tsz�, f�nyvisszaver� ablakok, nem oxid�l�d� elektromos kontaktus az �ramk�ri gy�rt�sban �s f�lvezet�iparban.