A kl�r felfedez�se, nev�nek eredete

A kl�rt 1774-ben fedezte fel Carl Wilhelm Scheele sv�d tud�s, a kl�r nevet Sir Humphry Davy adta neki, 1810-ben. A kl�r n�v a g�r�g χλωρ�ς (klorosz) sz�b�l sz�rmazik, amely magyarul annyit tesz: s�padt z�ld

 A kl�r fizikai tulajdons�gai

A kl�r standard nyom�son (101325 Pa), �s szobah�m�rs�kleten (298 K) z�ldes sz�n� g�z. Alacsony olvad�s-, �s forr�sponttal rendelkezik (el�bbi 239.11 K, ut�bbi 171.6 K). Apol�ris anyag. Elektronszerkezete: [Ne]3s² 3p⁵. Egy elektron felv�tel�vel el�ri a nemesg�z-szerkezetet.

A kl�r k�miai tulajdons�gai

A kl�rg�z k�tatomos molekulak�nt fordul el� elemi �llapotban (Cl₂). Igen reakci�k�pes anyag, ezt magas elektronegativit�s�nak (EN=3) k�sz�nheti. Legelterjedtebbek kloridjai, ahol a kl�r egyszeresen negat�v oxid�ci�s �llapotban szerepel. Alk�lif�m-, �s alk�lif�ldf�m-kloridok kiv�l�an old�dnak v�zben, ionos tulajdons�g� anyagok. A kloridion komplexk�pz�sre is k�pes. Az oxig�n a kl�rt oxid�lni k�pes, ezek a vegy�letek a kl�r oxoasavainak anhidridjei. V�zzel is reag�l, a t�bbi halog�nnel interhalogenideket k�pez.
A kl�r rendk�v�l reakci� k�pes elem. S�rg�s-z�ld sz�r�s szag� g�z. Sz�ntelen�t�, fert�tlen�t� hat�s� anyag.

 A kl�r el�fordul�sa

Elemi �llapotban csak a vulk�ni g�zokban fordul el� nyomni mennyis�gben. S�i jelent�sek, a tengerv�z igen nagy mennyis�gben tartalmaz konyhas�t, emellett a k�zetek is tartalmaznak klorid-iont.

 A kl�r felhaszn�l�sa

Szerepe fontos a m�anyagiparban, a PVC egyik alkot�eleme, a s�savat, �s hip�t az �let sz�mos ter�let�n alkalmazz�k. Az els� vil�gh�bor�ban harci g�zk�nt vetett�k be. Fert�tlen�t� hat�sa miatt iv�v�zhez keverik. Ezenk�v�l m�g pap�r feh�r�t�s�re is szokt�k haszn�lni.

 Szerepe az �l�vil�gban

Az �l� szervezetek sz�m�ra l�tfontoss�g� elem a kl�r, a sejt t�lt�s�nek be�ll�t�s�t szolg�lja. Az elemi kl�r igen m�rgez�, bel�legezve a t�d�t, �s a ny�lkah�rty�t roncsolja.