k�n / S

N�v: Sulfur- (Sanskrit -sulvere; Latin - sulpur)

Rendsz�m: a peri�dusos rendszer 16. eleme

Felfedez�s:
M�r az �korban is ismert�k, Egyiptomban, r�m�ban haszn�lt�k is.
Az alkimist�k tudt�k, hogy a cin�ber k�nt �s higanyt tartalmaz.
Fontoss�g�t a puskapor, majd a k�nsavgy�rt�s elterjed�se fokozta.

Relat�v atomt�meg: 32,064

Elektronkonfigur�ci�: [Ne](3s)2(3p)4

Izot�pok:
11 izot�pja l�tezik
A term�szetben 4 stabil izot�pja fordul el�.

Fizikai tulajdons�gok:
Sz�mos m�dosulata van;
Szobah�m�rs�kleten �s k�z�ns�ges nyom�son a rombos k�n stabilis, ez el�fordul �sv�nyk�nt is, n�ha sz�p, nagy krist�lyokban. A szil�rd k�n 113 �C-on megolvad, �s 440 �C-on forr.
Az olvasztott k�n leh�t�sekor monoklin krist�lyok keletkeznek, amelyek leh�lve rombos k�nn� alakulnak, az �tmeneti h�m�rs�klet atmoszferikus nyom�son 95,5 �C.
Ismer�nk rombo�deres �s barna k�nt is. A rombos �s a monoklin k�n 8 atomos gy�r� alak� molekul�kb�l �ll.
Az amorf k�n szab�lytalan l�ncok t�mege.
Az olvadt k�n vil�goss�rga, h�g folyad�k 8 atomos gy�r� alak� molekul�kb�l �ll. Tov�bb hev�tve megbarnul, a gy�r�k felhasadnak �s k�l�nb�z� hossz�s�g� molekula l�ncok k�pz�dnek.
V�zben oldhatatlan.
Sz�n-diszulfidban j�l, benzolban �s alkoholban kiss� old�dik.

K�miai tulajdons�gok:
Kev�sb� akt�v az oxig�nn�l.
Leveg�n, k�z�ns�ges h�m�rs�kleten nagyon lassan oxid�l�dik; meggy�jtva halv�nyk�k l�nggal �g el k�n-dioxidd�.
Gyullad�si h�m�rs�klete 250�C.
Hidrog�nnel 400�C k�r�l visszaford�that�an k�n-hidrog�nn� egyes�l.
Fluorral, heves reakci� k�zben k�n-hexafluoridot alkot.
Kl�rral a foly�kony k�n dik�n-dikloridot ad (S2Cl2),
br�mmal hasonl�an reag�l,
de a j�d nem hat r�.
Sz�nnel magas h�m�rs�kleten sz�n-diszulfidd� egyes�l.
Nitrog�nnel nem reag�l, foszforral, arz�nnel, antimonnal �s bizmuttal �sszeolvasztva szulfidokat k�pez.
Az Ia �s IIa oszlop f�meivel k�zvetlen�l szulfidokk� egyes�l, hev�tve m�s f�mekkel (pl. vassal, cinkkel) is reag�l.
Nemesf�mekekkel, az ez�st kiv�tel�vel nem reag�l.
Oxid�l� savak �s t�m�ny alk�lil�gok oldj�k.
Ionvegy�leteiben szulfidion, S^2- vagy hidrog�n-szulfidion (HS^-) vagy t�bb k�natomb�l �ll� ionok form�j�ban van jelen.
A szulfidok k�z�tt vannak ion vegy�letek (pl. alk�lif�mekkel) �s vannak kovalensek (pl. ZnS)
Negat�v elemekkel molekulavegy�leteket alkot.
Vegy�rt�ke 2, 4 vagy 6 lehet, pl. H₂S, SO₂ �s SO₃

El�fordul�s:
A term�szetben sok helyen tal�lhat� term�sk�n (elemi k�n).
�sv�nyai k�z�tt fontosak a szulfidok, pl. a pirit (FeS₂), galenit (PbS), szfalerit �s wurtzit, mindkett� (ZnS), kalkopirit (CuFeS₂), a cin�ber (HgS).
Nagy telepeket alkotnak egyes szulf�tok is pl. th�nardit (Na₂SO₄), keser�s� vagy epsomit (MgSO₄.7 H₂O), gipsz (CaSO₄.2 H₂O), anhidrit (CaSO₄).

El��ll�t�s:
A term�szetes k�nt szublim�l�ssal, esetleg sz�ndiszulfidos oldat�b�l �tkrist�lyos�tva lehet tiszt�tani.
K�n keletkezik pirit hev�t�sekor is:
FeS₂ = FeS + S
A f�ldg�zban, vagy a sz�n desztill�ci�j�val kapott g�zokban gyakran jelent�s mennyis�g� k�n van, f�leg k�n-hidrog�n, �s szerves k�nvegy�letek form�j�ban. Ez az �get�sn�l k�n-dioxidd�, esetleg k�n-trioxidd� alakul, mindkett� m�rgez� �s er�sen k�rnyezet szennyez� (savas es�k), korrode�l�. Vas(III)-oxid-hidroxid tartalm� tiszt�t�massz�val k�tik meg a k�n-hidrog�nt:
3 H₂S + 2 FeOOH = Fe₂S3 + 4 H₂O
Nedves leveg�n a haszn�lt massza regener�l�dik:
Fe₂S₃ + 3 O₂ + 2 H₂O = 4FeOOH + 6 S
T�bbsz�r felhaszn�lhat�, amikor k�ntartalma 50% f�l� emelkedik a k�nsavgy�rt�sn�l haszn�lj�k fel, el�get�ssel k�n-dioxidot nyernek bel�le.
Kolloid k�n el��llithat� szulfidok �s szulfitok egym�srahat�s�val savany� oldatban.

Felhaszn�l�s:
Nagyon sok c�lra haszn�lnak k�nt.
A k�nsavgy�rt�s hatalmas mennyis�geket haszn�l fel, a termel�s kb. fel�t.
Az elemi k�nt haszn�lj�k n�v�nyv�d�szerk�nt �s a bor�szatban (a k�pen bor�szati k�nlapok), tov�bb� gumi vulkaniz�l�s�ra, fekete l�por k�sz�t�s�re, gyufa gy�rt�sn�l, t�zij�t�k t�ltetekhez.
Vegy�letei pl. sz�n-diszulfid, dik�n-diklorid, stb. a fest�kgy�rt�sban, gy�gyszergy�rt�sban, stb. haszn�latosak.
A pap�riparban is haszn�lj�k a cellul�z gy�rt�s�hoz.
Egyes vegy�letei rendk�v�l b�d�sek, a dietil-szulfidot haszn�lj�k pl. a f�ldg�z szagos�t�s�ra.

Biol�gia:
Minden �l� szervezet sz�m�ra n�lk�l�zhetetlen, mint egyik fontos aminosav (cisztin) alkot�ja.
A zs�rok, v�z anyagok fontos �sszetev�je.
Oxidjai m�rgez�ek.