13 magn�zium ← alum�nium → szil�cium B ↑ Al ↓ Ga peri�dusos rendszer
�ltal�nos
N�v, vegyjel, rendsz�m	alum�nium, Al, 13
Elemi sorozat	alum�nium-csoport
Csoport, peri�dus, mez�	13, 3, p
Megjelen�s	ez�st�s
Atomt�meg	26.981538(2) g/mol
Elektronszerkezet	[Ne] 3s2 3p1
Elektronok h�jank�nt	2, 8, 3 x
Fizikai tulajdons�gok
Halmaz�llapot	szil�rd
S�r�s�g (szobah�m.)	2.70 g/cm³
S�r�s�g a f.p.-on	2.375 g/cm³
Olvad�spont	933.47 K (660.32 �C, 1220.58 �F)
Forr�spont	2792 K (2519 �C, 4566 �F)
Olvad�sh�	10.71 kJ/mol
P�rolg�sh�	294.0 kJ/mol
H�kapacit�s	(25 �C) 24.200 J/(mol·K)
G�znyom�s P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K 1482 1632 1817 2054 2364 2790
Atomi tulajdons�gok
Krist�lyszerkezet	k�b�s lapk�z�ppontos
Oxid�ci�s �llapotok	3 (amfoter oxid)
Elektronegativit�s	1.61 (Pauling-sk�la)
Ioniz�ci�s energia (r�szletek)	1.: 577.5 kJ/mol
	2.: 1816.7 kJ/mol
	3.: 2744.8 kJ/mol
Atomsug�r	125 pm
Atomsug�r (sz�m�tott)	118 pm
Kovalens sug�r	118 pm
Egyebek
M�gnesess�g	param�gneses
Elektromos ellen�ll�s	(20 �C) 26.50 nΩ·m
H�vezet�k�pess�g	(300 K) 237 W/(m·K)
H�t�gul�s	(25 �C) 23.1 µm/(m·K)
Hangsebess�g (v�kony r�d)	(r.t.) (rolled) 5000 m/s
Young modulusz	70 GPa
Ny�r�si modulusz	26 GPa
Bulk modulusz	76 GPa
Poisson ar�nysz�m	0.35
Mohs kem�nys�g	2.75
Vickers kem�nys�g	167 MPa
Brinell kem�nys�g	245 MPa
CAS sz�m	7429-90-5
Fontosabb izot�pok
F� cikk: Alum�nium izot�pjai Izot�p t.e. felez�si id� B.m. B.e. (MeV) B.t. 26Al mest. 7.17�105y β+ 1.17 26Mg ε - 26Mg γ 1.8086 - 27Al 100% Al stabil 14 neutronnal
Hivatkoz�sok

Az alum�nium a peri�dusos rendszer III. f�csoportj�ba tartoz�, a legk�nnyebb f�mek k�z� sorolhat� k�miai elem, f�m. Rendsz�ma 13. Ez�st�s sz�n�, leveg� hat�s�ra a felsz�n�n pillanatok alatt oxidr�teg alakul ki, amely megv�di a f�met a tov�bbi oxid�ci�t�l. Nem festi a l�ngot.

Jellemz�i

Az alum�nium puha, v�ghat�, ez�stfeh�r, porr� t�rve sz�rke sz�n� k�nny�f�m. A v�d� oxidr�teg miatt passz�v, t�m�ny savak nem t�madj�k meg. Amfoter jelleg�, ebb�l k�vetkezik, hogy l�gok �s h�g savak oldj�k alumin�tok illetve alum�nium-s�k k�pz�d�se k�zben. Az oxidr�teg elt�vol�t�sa eset�n reag�l v�zzel - alum�nium-hidroxid (Al(OH)₃) keletkezik �s hidrog�ng�z szabadul f�l - illetve oxig�nnel, amikor is alum�nium-oxid (Al₂O₃) keletkezik. A v�d�oxidr�teget mesters�gesen vastag�tj�k az alum�niumb�l k�sz�lt term�kek gy�rt�sakor. Az alum�niumb�l k�sz�lt ed�nyeket ne s�roljuk, mert a v�d�r�teg n�lk�l az alum�nium a leveg� oxig�nj�vel �s v�ztartalm�val reakci�ba l�p. s�r�s�ge:2700 kg/m3, olvad�spontja: 660C Krist�lyr�csa lapk�zepes k�b�s, nem m�gneszhet�, szak�t�szi�rds�ga kicsi, rosszul �nthet�, s�r�nfoly�s.

El�fordul�sa, el��ll�t�sa, vegy�letei

Elemi �llapotban nem fordul el�. F� �sszetev�je az agyagoknak, timf�ldnek, bauxitnak, kriolitnak, alumino-szilik�toknak.

R�gebben alum�nium-klorid n�triumos redukci�j�val �ll�tott�k el�

de a n�trium dr�gas�ga miatt �jabb m�dszert kellett tal�lni. Manaps�g timf�ld olvad�kelektrol�zis�vel �ll�tj�k el�:

Gyakoribb vegy�letei:

F� �tv�z�i: Cu,Mg,Si j�rul�kos �tv�z�i: Ni,Mn �tv�zetei: Dural �tv�zetek (Al-Cu) Hidron�lium �tv�zetek (Al-Mg) Szilumin �tv�zetek (Al-Si)

 Felhaszn�l�sa

• �tv�zetek form�j�ban rep�l�k, aut�k gy�rt�s�ra
• csomagol�anyagk�nt (aluf�lia)
• por alakban
  • reduk�l�szerk�nt f�m-oxidok el��ll�t�s�ra
  • fed�fest�kk�nt megfelel� k�t�anyaghoz keverve
• elektromos huzalok gy�rt�sa

�lettani tulajdons�gai

Oldott �llapotban a feh�rj�ket irreverzibilisen kicsapja, ez�ltal v�rz�scsillap�t�k�nt haszn�lj�k p�ld�ul a tims�t. KAl(SO₄)₂ * 12H₂O

 �vint�zked�sek

Megfelel� t�rol�s eset�n nem reakci�k�pes, vesz�lytelen.