Mengyelejev peri�dusos rendszere
 

Az 1860-as �vek v�g�n, A k�mia alapelvei c�mû k�nyv �r�sa k�zben Mengyelejev olyan rendszert keresett, amelynek alapj�n oszt�lyozni tudn� az elemeket. Az atoms�lyok (relat�v atomt�megek) szerinti rendez�s tûnt a leg�g�retesebbnek. A kor�bbi pr�b�lkoz�sokon t�l nagy hat�st gyakorolt r� a karlsruhei konferencia. (Feltehet�en nem ismerte Newlands okt�vjait.) Els� t�bl�zat�t 1869 febru�rj�ban nyomtatta ki �s k�ldte el n�h�ny tud�snak. Nemsok�ra megjelent a peri�dusos rendszerr�l sz�l� cikk, amely tartalmazta a t�bl�zatot, a peri�dusos t�rv�ny els� megfogalmaz�s�t �s a t�rv�nyb�l levont k�vetkeztet�seket: egyes elemek atoms�lyait m�dos�tani kell, hogy az elemek a hely�kre ker�ljenek a t�bl�zatban, �s ismeretlen elemeknek is kell lenni�k, amelyek a t�bl�zat �res helyeire ker�lnek majd [Zsurnal Russzkogo Himicseszkogo Obscsesztva 1, 60 (1869)]. A cikk r�vid�tett v�ltozata hamarosan n�met�l is megjelent [Zeitschrift f�r Chemie12, 405 (1869)]. (A n�met publik�ci�ban a peri�dusos sz�t – t�vesen – fokozatosnak ford�tott�k.)

1869 augusztus�ban – egy moszkvai konferenci�n – a mai form�j�hoz igen hasonl� peri�dusos rendszert mutatott be Mengyelejev. 1871-ben hossz� dolgozatot jelentetett meg, ebben k�zz�tette m�dos�tott peri�dusos rendszer�t (a "tipikus" oxig�n- �s hidrog�nvegy�letekkel).

A k�rd�jeles lant�n �s a c�rium – t�vesen – a IV. oszlopba ker�lt, a r�z, az arany �s az ez�st a VIII. �s az I. oszlopban is szerepelt. A dolgozatban Mengyelejev – t�bbek k�z�tt – megj�solta a hi�nyz� eka-b�rnak, eka-alum�niumnak, eka-szil�ciumnak elnevezett elemek val�sz�nû tulajdons�gait, �s megbecs�lte atoms�lyaikat (44, 68, 72). Mengyelejev �ppen az elm�let alkalmaz�s�val, az elm�let k�miai k�vetketkezm�nyeinek vizsg�lat�val, a m�g fel nem fedezett elemek tulajdons�gainak j�sl�s�val tûnt ki tud�st�rsai k�z�l.

1870-ben megjelent Lothar Meyer peri�dusos rendszere is, �m egyik dolgozat sem keltett k�l�n�s figyelmet. A peri�dusos t�rv�ny ir�nt csak akkor �bredt fel az �rdekl�d�s, amikor a hi�nyz� elemeket felfedezt�k �s tulajdons�gaikat meg�llap�tott�k. A galliumot Lecoq de Boisbaudran fedezte fel, �s Mengyelejev mutatta ki, hogy megfelel az eka-alumin�umnak. K�s�bb kider�lt, hogy az eka-b�r a szkandium, az eka-szil�cium a germ�nium.