Curie, Marie Curie, Marie, le�nykori nev�n Maria Sklodowska, (sz�l. 1867. nov. 7. Vars�, Lengyelorsz�g, Orosz Birodalom - megh. 1934. j�l. 4. Sallanches k�zel�ben, Franciaorsz�g), lengyel sz�rmaz�s� k�tszeres Nobel-d�jas francia fizikus; a radioaktivit�s kutat�s�ban el�rt eredm�nyei tett�k vil�gh�rûv�. 1903-ban Henri Becquerellel �s f�rj�vel, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-d�jat. Az 1911-es k�miai Nobel-d�j egyed�li d�jazottja volt. Eml�kez�tehets�g�nek m�r gyermekkor�t�l kezdve csod�j�ra j�rtak. Arany�remmel jutalmazt�k, amikor 16 �ves kor�ban sikerrel fejezte be k�z�piskolai tanulm�nyait az orosz l�ceumban. Matematika-fizika szakos tan�r �desapja rossz befektet�sei miatt minden megtakar�tott p�nz�t elvesz�tette, ez�rt Maria k�nytelen volt tan�ri �ll�st v�llalni, s k�zben titokban a hazafias "szabadegyetemi" mozgalom tagjak�nt lengyel nyelvû felolvas�sokat tartott munk�sn�knek. Tizennyolc �ves kor�ban nevel�n�k�nt helyezkedett el, �s belekeveredett egy boldogtalan szerelmi kapcsolatba. Keresete elegend� volt Bronia n�v�re p�rizsi orvosi tanulm�nyainak fedez�s�re, akivel �gy �llapodtak meg, hogy viszonz�sul k�s�bb majd � seg�ti Mari�t az egyetem elv�gz�s�ben. Maria Sklodowska 1891-ben P�rizsba k�lt�z�tt, s a Sorbonne-on Paul Appel, Gabriel Lippmann �s Edmond Bouty el�ad�sait kezdte l�togatni. Az egyetemen olyan - akkor m�r k�zismert - fizikusokkal tal�lkozott, mint Jean Perrin, Charles Maurain �s Aim� Cotton. Sklodowska k�s� �jszak�ig tanult di�knegyedbeli padl�sszob�j�ban, s szinte csak vajaskeny�ren �s te�n �lt. 1893-ban szerzett licenci�tust a fizikai tudom�nyokb�l. Lippmann kutat�laborat�rium�ban kezdett dolgozni. 1894-ben a matematikai tudom�nyokb�l is licenci�tust kapott. Az �v tavasz�n ismerkedett meg Pierre Curie-vel. H�zass�gk�t�s�k (1895. j�l. 25.) egy vil�gra sz�l� eredm�nyeket hoz� kapcsolat kezdet�t jelezte. 1898 nyar�n felfedezt�k a pol�niumot (amelynek nev�vel Marie sz�l�f�ldje el�tt k�v�nt tisztelegni), majd n�h�ny h�nappal k�s�bb a r�diumot is. A Henri Becquerel �ltal felfedezett (�s Marie Curie �ltal k�s�bb "radioaktivit�snak" elnevezett) �j jelens�gb�l kiindulva Marie �gy d�nt�tt, hogy disszert�ci�j�ban azzal foglalkozik, vajon az ur�nn�l �szlelt tulajdons�g m�s anyagokn�l is megfigyelhet�-e. G. C. Schmidttel egy id�ben fedezte fel, hogy a t�rium is radioakt�v. Az �sv�nyi anyagokat kutatva �rdekl�d�se a szurok�rc fel� fordult, amelynek az ur�n�t meghalad� sug�rz�sa csak valamilyen igen nagy aktivit�s� ismeretlen anyag jelenl�t�vel volt magyar�zhat�. A feladat megold�s�ba Pierre Curie is bekapcsol�dott, �gy fedezt�k fel a k�t �j elemet: a pol�niumot �s a r�diumot. M�g Pierre Curie els�sorban az �jfajta sug�rz�sok fizikai tanulm�nyoz�s�val foglalkozott, Marie tiszta, f�mes �llapot� r�diumot igyekezett el��ll�tani. Munk�ja v�g�l Pierre Curie egyik tan�tv�nya, A. Debierne k�mikus seg�ts�g�vel j�rt sikerrel. Kutat�sai eredm�nyek�nt Marie Curie 1903 j�nius�ban elnyerte a tudom�nyok doktora c�met, s Pierre-rel egy�tt nekik �t�lt�k a brit Royal Society Davy-�rm�t is. Szint�n 1903-ban kapt�k meg Henri Becquerellel megosztva a fizikai Nobel-d�jat a radioaktivit�s felfedez�s��rt. L�nyai - Irène (1897) �s Ève (1904) - sz�let�se nem akad�lyozta meg Marie-t tudom�nyos tev�kenys�g�nek folytat�s�ban. 1900-ban kinevezt�k a sèvres-i �cole Normale Sup�rieure n�i tan�rk�pz� f�iskola fizikatan�r�v�, s ott �jfajta, szeml�ltet� k�s�rleteken alapul� tan�t�si m�dszert vezetett be. 1904 december�ben a Pierre Curie vezet�se alatt �ll� laborat�rium f�munkat�rsa lett. F�rj�nek hirtelen hal�la (1906. �pr. 19.) m�lys�gesen megr�zta Marie Curie-t, egyszersmind fordul�pontot is jelentett az �let�ben: ett�l kezdve minden erej�t arra ford�totta, hogy egyed�l fejezze be a kettej�k �ltal k�z�sen elkezdett tudom�nyos munk�t. 1906. m�jus 13-�n kinevezt�k a f�rje ut�n meg�resedett professzori �ll�sba, �gy � lett a Sorbonne els� n�i tan�ra. 1908-ban c�mzetes professzor lett, s 1910-ben megjelent a radioaktivit�sr�l sz�l� korszakalkot� �rtekez�se. 1911-ben a vegytiszta r�dium el��ll�t�s��rt megkapta a k�miai Nobel-d�jat. Ir�ny�t�s�val k�sz�ltek el a P�rizsi Egyetem R�dium Int�zet�nek (Institut du Radium) laborat�riumai 1914-ben. Az I. vil�gh�bor� alatt le�ny�val, Irène-nel egy�tt a r�ntgenogr�fia alkalmaz�sainak fejleszt�s�n dolgozott. A R�dium Int�zet - amelynek ekkor m�r Irène is tagja volt - csak 1918-ban kezdett komolyabban dolgozni, s hamarosan a magfizikai �s magk�miai kutat�sok k�zpontj�v� v�lt. A h�rnev�nek cs�cs�n �ll� Marie Curie-t 1922-ben az Orvostudom�nyi Akad�mia tagjai k�z� v�lasztott�k, s ett�l kezdve els�sorban a radioakt�v anyagok k�mi�j�nak �s orvosi alkalmaz�s�nak a kutat�s�val foglalkozott. K�t l�nya k�s�ret�ben 1921-ben nagy sikerû utat tett az Egyes�lt �llamokban, ahol Warren B. Harding eln�k az amerikai n�k �ltal gyûjt�tt p�nzb�l v�s�rolt 1 grammnyi r�diumot aj�nd�kozott neki. Marie Curie sok el�ad�st tartott, f�leg Belgiumban, Braz�li�ban, Csehszlov�ki�ban �s Spanyolorsz�gban. A N�psz�vets�g Tan�csa bev�lasztotta a Szellemi Egy�ttmûk�d�s Nemzetk�zi Bizotts�g�ba. Tan�ja lehetett a p�rizsi Curie-alap�tv�ny felvir�gz�s�nak, �s a vars�i R�dium Int�zet 1932-es megnyit�s�nak, ahol n�v�re, Bronia lett az igazgat�. Marie Curie legkiemelked�bb eredm�nyei k�z� tartozik annak felismer�se, hogy jelent�s radioakt�v anyagtartal�kokat sz�ks�ges felhalmozni egyr�szt a betegs�gek kezel�s�hez, m�sr�szt az�rt, hogy �lland�an elegend� anyag �lljon rendelkez�sre a magfizikai kutat�sokhoz. Az �gy �sszegyûjt�tt radioakt�v anyagk�szlethez hasonl� tudom�nyos eszk�z sehol a vil�gon nem volt a r�szecskegyors�t�-berendez�sek megjelen�s�ig (1930). A p�rizsi R�dium Int�zetben l�v� 1,5 gramm r�diumban az �vek sor�n jelent�s mennyis�gû r�dium D �s pol�nium halmoz�dott fel, amelyek n�lk�l az 1930 k�r�l elv�gzett vizsg�latok - k�l�n�sen Irène Curie �s f�rje, Fr�d�ric Joliot k�s�rletei - nem lehettek volna sikeresek. Ezeknek a kutat�soknak az alapj�n fedezte fel Sir James Chadwick a neutront, valamint Irène �s Fr�d�ric Joliot-Curie 1934-ben a mesters�ges radioaktivit�st. Marie Curie n�h�ny h�nappal e felfedez�s ut�n belehalt a sug�rz�s okozta feh�rv�rûs�gbe. Nagyon sokkal j�rult hozz� a fizika fejl�d�s�hez, s nem csup�n saj�t munk�j�val - amelynek jelent�s�g�t k�t Nobel-d�ja j�l t�kr�zi -, hanem a magfizikusok �s k�mikusok k�s�bbi nemzed�keire gyakorolt hat�s�val is.