Kzpkor
2007.02.27. 16:57
Galilei
Matematikai rvelsek s bizonytsok kt j tudomnyg, a mechanika s a mozgsok krbl+
Galileo Galilei r, a Rmai Akadmia tagja, a fensges toscanai nagyherceg filozfusa s els matematikusa tollbl
Salviati nhny megjegyzse az anyagok szerkezetrõl
...
SAGREDO: Most mr csak azt rulja el, honnan szrmazik az ellenlls tbbi rsze, azaz a vkuum hatsn kvl mifle sikr vagy gyanta tartja ssze a szilrd testek rszeit? El sem tudom kpzelni, milyen ragasztanyag lehet az, amit egy rendkvl forr kemencben kt, hrom, ngy hnap alatt, de mg tz vagy szz alatt sem get el s tesz tnkre a tûz. Hiba van benne ilyen hossz ideig olvadt llapotban az ezst, arany vagy veg, ha kivesszk, lehûls kzben jra egyeslnek a rszei, s ppoly szorosan tapadnak egymshoz, mint azeltt. St, az veg rszei kztti szilrdsgra vonatkoz krdsem az enyvvel kapcsolatban is felmerl: mi lehet az, ami rszeit oly ersen sszetartja?
SALVIATI: Kevssel ezeltt azt kvntam, hogy az rt ktelkeds szelleme legyen nnel. Most engem is hasonl ktsgek gytrnek. Cfolhatatlanul bebizonytottuk, hogy a vkuum keletkezsvel szemben tanstott ellenlls okozza, hogy a kt lapot, egy mrvny- vagy bronzoszlop kt nagyobb darabjt, csak komoly erkifejts rn tudjuk sztvlasztani; nem tudom beltni, mirt ne okozhatn ugyanez az anyag kisebb rszei vagy akr az elkpzelhet legparnyibb rszecski kzti sszetartst is? Minden egyes jelensg egyetlen igazi s lehetsges okra vezethet vissza, ms ktanyagot viszont nem tallok; nem az lenne-e ht a helyes, ha megvizsglnnk, hogy amit szlelnk, megmagyarzhat-e pusztn a vkuum segtsgvel?
SIMPLICIO: ppen n bizonytotta be, hogy akrmilyen nagy is a vkuum ellenllsa, amikor egy szilrd test kt nagyobb rszt szt akarjuk vlasztani, a parnyi rszeket sszetart erhz kpest elenysz; mirt ktelkedik mgis abban, hogy a kett felttlenl klnbzik egymstl?
SALVIATI: Sagredo r mr megadta r a vlaszt, amikor azt mondta, hogy az egyes katonkat a fillrenknt, garasonknt sszegyûjttt adbl fizetik, br az egsz hadsereg zsoldjra egymilli arany sem elg. Ki tudja, hogy nem ms apr vkuumok hatnak-e a legkisebb rszecskk kztt, s gy az anyag akrmekkora darabjairl is van sz, mindig ugyanaz kapcsolja s tartja ssze ket? Hadd mondok el nknek valamit, ami ppen most futott t az agyamon; krem, ne tekintsk megfellebbezhetetlen lltsnak: elkpzels csupn, tele ktsgbevonhat rszletekkel, amelyeknek mg ki kell llniuk a szabatos bizonyts prbjt; ami tetszik belle, fogadjk el, a tbbit tljk meg kedvk szerint. Megprbltam elkpzelni, ahogy a tûz behatol valamely fm igen szorosan sszetapad, parnyi rszecski kz, mg vgl azok sztvlnak s eltvolodnak egymstl, aztn, ha eloltom a tzet, jra sszektdnek, ugyanolyan szorosan tapadnak ssze, mint azeltt, szilrdsguk az arany esetben egyltaln nem cskken, ms fmeknl is csak nagyon kis mrtkben, noha esetleg hossz ideig voltak olvadt llapotban. gy gondoltam, azrt trtnhet ez meg, mert a tûz rendkvl apr rszecski thatolnak a fmek szûk prusain is (amelyek olyan kicsik, hogy sem a levegt, sem a folyadkokat alkot rszecskk nem jutnak t rajtuk), kitltik a parnyi rszecskk kztt lev vkuumot, megszntetvn azt az ers hatst, amely eddig egymshoz vonzotta ket, s megakadlyozta a sztvlasztsukat. Most teht szabadon elmozdulhatnak, azaz halmazllapotuk cseppfolys Iesz, s ilyen is marad mindaddig, amg a tûzrszecskk kzttk maradnak; de ha eltvoznak, jra kialakul a vkuum, visszatr a vonzs, s a rszek a szokott mdon egymshoz tapadnak. Simplicio r krdsre pedig vlemnyem szerint az a helyes vlasz, hogy br az emltett vkuumok igen kicsik, kvetkezskppen mindegyik knnyen legyzhet, de ha megszmllhatatlanul sokan vannak, az ellenlls is megszmllhatatlanul megsokszorozdik, ha szabad gy kifejeznem magam. Hogy milyen termszetû s mekkora ez az er, amely roppant sok, nmagban igen gyenge hats eredjeknt ll el, arra nyilvnval bizonysgot nyjt a tapasztalat; gondoljunk egy tbb milli fontnyi slyra, amelyet igen ers kenderktelek tartanak meg, de ha vkony kd terl a tjra, vagy prs levegt hoz a dli szl, megszmllhatatlanul sok vzatom hatol a megfesztett kenderktelek rostjai kz, amit mg a rajtuk fgg sly roppant ereje sem tud megakadlyozni: benyomulnak a hajszlvkony nylsokon, megvastagtjk a ktelet, ezrt azok megrvidlnek, a hatalmas sly pedig szksgkppen felemelkedik.
SAGREDO: Vitathatatlan, hogy minden ellenlls – hacsak nem vgtelen – legyzhet nagyon kis erkkel is, ha ez utbbiak szma elg nagy; sok-sok hangya egy gabonval megrakott teherhajt is partra tudna vonszolni, hiszen nap mint nap tapasztalhatjuk, hogy egy hangya knnyedn elszllt egy szem gabont, mrpedig vilgos, hogy nincs a hajban vgtelen sok gabonaszem, csak jl meghatrozott szm: vegyk ennek a ngyszerest vagy hatszorost, lltsunk munkba ennyi hangyt, s a gabonn kvl mg a hajt is partra hzzk. Val igaz azonban, hogy irdatlan sok hangyra lesz szksg, s vlemnyem szerint ugyanez a helyzet a vkuumokkal is, amelyek a fm parnyi rszecskit sszetartjk.
...
SALVIATI: ... Vagy ha egy szilrd testet darabokra trnk, majd egyre aprbb rszekre, s vgl eljutunk a vgtelen sok, tovbb nem oszthat atomhoz, mirt ne mondhatnnk, hogy egysges kontinuumhoz jutottunk, amely taln folykony, mint a vz, a higany vagy az illet fm, olvadt llapotban? Nem lttunk taln olyat, hogy a kvek vegg olvadnak, s maga az veg, ha elgg felhevtjk, folykonyabb lesz, mint a vz?
SAGREDO: Arra gondoljunk teht, hogy a folyadkok tulajdonsgait az magyarzza, hogy elsdleges, vgtelen kicsiny, oszthatatlan rszeikre, komponenseikre bontott llapotban vannak?
SALVIATI: Nem tallok jobb magyarzatot nhny jelensgre. Hadd emlitem meg az egyiket. Ha veszek egy szilrd testet, kvet vagy fmet, s kalapccsal vagy nagyon finom reszelvel a lehet legjobban, igen apr, szinte rzkelhetetlen porr aprtom, vilgos, hogy az igen kis rszeknek – br esetleg ltsunk vagy tapintsunk szmra rzkelhetetlenek – meghatrozott alakjuk van, vgesek s megszmllhatk, s ha sszegyûjtjk, egy halomban maradnak, valamint bizonyos hatrig reget kszthetnk beljk anlkl, hogy a krtte lv rszek betdulnnak s kitltenk; ha megrzzuk, megmozgatjuk, azonnal nyugalmi helyzetbe kerlnek, mihelyt a mozgater megszûnik; hasonl tulajdonsgokat mutatnak a nagyobb testecskkbl ll halmok is, alakjuktl fggetlenl: mg a gmb alakak is, amint azt a kles, gabona, lom, srt vagy ms anyagok esetben megfigyelhetjk. De hiba ksrleteznnk a vzzel, az elbbi jelensgek egyikt sem tapasztalnnk; ha felhalmozzuk, azonnal sztterl, hacsak valamely edny vagy ms bls test meg nem tartja; ha reget prblunk kszteni bele, azt azonnal kitlti; vgl ha megrzzuk, hossz idn keresztl hullmzsban marad, s a hullmok egyre messzebb terjednek. Szerintem ebbl az az sszerû kvetkeztets addik, hogy a vz nyilvnvalan a lehet legkisebb rszecskire felbontott llapotban van (hiszen az sszetart ereje kisebb a legfinomabb pornl, st egyltaln nincs is sszetart ereje); s ezen rszecskk tulajdonsgai semmiben sem emlkeztetnek a parnyi, de vges s oszthat rszek tulajdonsgaira: azt hiszem, hogy az egyedli klnbsg az oszthatatlansgukban rejlik. gy rzem, hogy a szinte tkletes tltszsg is meglehetsen komoly rv a fenti felttelezs mellett; vegynk ugyanis egy tetszleges kristlyt: akrmilyen tltsz is, ha elkezdjk sszetrni, porr zzni, egyre jobban veszt az tltszsgbl, spedig annl inkbb, mennl jobban sztmorzsoljuk, mg a vz, amely a lehet legtkletesebben szt van morzsolva, rendkvli mrtkben tltsz. Az aranybl s ezstbl ers savak segtsgvel sokkal finomabb port llthatunk el, mint brmilyen reszelvel, de mgsem lesz bellk folyadk, csak por; csupn akkor vlnak cseppfolysokk, amikor a tûz oszthatatlan rszecski vagy a Nap sugarai elsõdleges, vgtelen kicsiny, oszthatatlan alkotrszeikre bontjk.
SAGREDO: Azt, amit Urasgod a fnnyel kapcsolatban emltett, tbb zben lttam, s szerfltt csodlkoztam rajta: egy hrom arasz tmrjû homor tkrrel szempillants alatt megolvasztottk az lmot; az a vlemny alakult ki bennem, hogy ha nagy lenne a tkr, jl csiszolt s parabola alak, hasonlkppen rvid id alatt brmilyen ms fmet is megolvasztana, hiszen ez a viszonylag kicsiny, nem tl jl csiszolt gmbtkr is egy pillanat alatt megolvasztotta az lmot, s minden ghet anyagot meggyjtott; ilyen jelensgek lttn most mr Arkhimdsz tkreinek csodit is elhiszem.
SALVIATI: Arkhimdsz tkreivel kapcsolatban szmos szerz sok csodlatos jelensgrl r, melyek akkor vltak hihetv, midn elolvastam s ttanulmnyoztam magnak Arkhimdsznek a knyvt. Bmulatos knyv! Ha mgis maradt volna valami ktely bennem, mindenre fnyt dertett, minden nehzsget eloszlatott Bonaventura Cavalieri atynak a homor tkrkrl rott kitûn mûve, amelyet nemrg olvastam.
SAGREDO: n is lttam ezt az rtekezst, nagy lvezettel s csodlattal olvastam vgig; mivel pedig mr azeltt is ismertem a szerzt, mg ersebb lett korbbi meggyzdsem, hogy korunk egyik legkivlbb matematikusa. Visszatrve a napsugarak csodlatos hatsra a fmek olvasztsval kapcsolatban, szeretnm megkrdezni, vajon ez a heves folyamat teljesen mozgs nlkl zajlik le, vagy van mozgs, csak ppen rendkvl gyors?
SALVIATI: A tapasztalat szerint a tbbi gs s bomls mozgs, spedig nagyon gyors mozgs ksretben megy vgbe; figyeljk csak meg a villm hatst, a puskaport a lvedkekben s petrdkban, vagy a szn gst, ahol sok nehz, nem tiszta gz keletkezik kzben, de ha fjtatt hasznlunk, rgtn meglnklnek a lngok, s hamarabb megolvad a fm; ezrt el nem tudnm kpzelni, hogy a fny hatsa – amely a lehet legtisztbb – ne jrna valamifle mozgssal, mgpedig nagyon gyors mozgssal. ...
lete:
Galileo Galilei az olaszorszgi Pisban ltta meg a napvilgot 1564-ben, Giulia Ammannati s Vincenzo Galilei zenetuds fiaknt. Eredetileg orvosnak kszlt a pisai Egyetemen, de pnzgyi problmk miatt abba kellett hagynia tanulmnyait. Arkhimdesz mveinek tanulmnyozsa a matematika s a termszetfilozfia fel fordtotta. gy matematikt tantott 1589 s 1592 kztt. Els megjelent mvei szintn Arisztotelsz szellemben fogantak – igazodva a kor szellemhez.
1610-ig Padovban professzorknt geometrit, mechanikt s csillagszatot tantott, valamint mechanikai ksrleteket s tanulmnyokat folytatott. Itt ptette termoszkpjt, irnytket konstrult, s kziknyvet is rt hasznlatukrl. 1594-ben szabadalmaztatta vzemel gpt, s – egyes forrsok szerint – feltallta a mikroszkpot. (Elfogadottabb az a nzet, hogy Leuvenhoek a mikroszkp feltallja.) 1610. janur 7-n fedezte fel a Jupiter ngy legnagyobb holdjt, melyek ksbb Galilei-holdak nven lettek ismertek. Ez a felfedezse egy komoly rv volt a Fld kzpont vilggal szemben.
|