Arisztotel�sz
(Kr. e. 384–322)

A keletkez�sr�l �s a pusztul�sr�l
R�szlet

[ . . . ] A r�giek k�z�l teh�t n�melyek azt mondj�k, hogy az, amit keletkez�snek neveznek, egyszerû v�ltoz�s, n�mely m�sok pedig, hogy v�ltoz�s �s keletkez�s. Ugyanis ah�nyan [csak] azt mondj�k, hogy a mindens�g egyetlen valami, �s egyetlen dologb�l sz�rmaztatnak mindent, azok sz�m�ra sz�ks�gszerûs�g, hogy a keletkez�st v�ltoz�snak mondj�k, hogy arr�l, ami val�j�ban keletkezik [csak annyit ismerjenek el], hogy v�ltozik, akik viszont egyn�l t�bbnek t�telezik az anyagot, mik�nt Empedokl�sz, Anaxagorasz �s Leukipposz, azok sz�m�ra m�s a sz�ks�gszerûs�g.

[. . . Anaxagorasz] az �sanyagokat sokf�l�nek mondja, mik�nt m�sok is. Ugyanis Empedokl�sz az anyagi t�nyez�ket n�gynek mondja, Anaxagorasz pedig v�gtelen soknak, mik�nt D�mokritosz �s Leukipposz is. Mert emez azonos r�szecsk�kb�l �sszetett �sanyagokat t�telez f�l, p�ld�ul a csontot, h�st �s vel�t; �s a t�bbiek k�z�l mindazokat, amelyek mindegyik�vel a "r�szlet" rokon �rtelmû; D�mokritosz �s Leukipposz viszont azt mondj�k, hogy oszthatatlan r�szekb�l vannak �sszet�ve a t�bbi dolgok, a r�szecsk�k pedig sokas�guk �s alakjuk szempontj�b�l is v�gtelen sokan vannak, egym�st�l k�l�nb�znek az �ket alkot� anyagban, az elhelyezked�sben �s az elrendez�d�sben. [ . . . ]

Ez�rt �s ezen a m�don mondja Empedokl�sz is, hogy a term�szet semminek, hanem csup�n az �sszekevert dolgoknak a kevered�se �s kib�k�t�se. Vil�gos teh�t, hogy az � �ll�t�suk a feltev�shez ill�en sz�l �gy. [ . . . ]

�lete:

Arisztotel�sz, (g�r�g�l: Αριστοτέλης); i. e. 384 - i. e. 322) g�r�g tud�s �s filoz�fus, a modern eur�pai tudom�ny atyja �s el�fut�ra. Mester�vel, Plat�nnal egy�tt a nyugati kult�ra legnagyobb hat�s� gondolkod�i k�z� tartozik. M�r az �korban h�ress� v�lt nemcsak filoz�fiai �s irodalmi m�vei miatt, de a kiemelked� tehets�g� maked�n fejedelem �s istenkir�ly, Nagy S�ndor nevel�jek�nt is.