A b�r a peri�dusos rendszer egy k�miai eleme. Vegyjele B, rendsz�ma 5. A III. f�csoportba, a f�lf�mek k�z� tartozik. H�rom vegy�rt�k�. K�t allotr�p m�dosulata l�tezik, s�t�tsz�rke, f�mf�ny� krist�lyokban, vagy amorf b�rnak nevezett barn�sfekete pork�nt ismeretes. A krist�lyos b�r kem�nys�ge nagy, a b�r a gy�m�nt ut�n ismert legkem�nyebb anyag (Mohs-sk�l�n 9,3-as). Elemi b�r a term�szetben nem tal�lhat�, de a b�rax �s m�s �sv�nyai nagy mennyis�gben b�ny�szhat�k.

T�rt�nete

A b�r vegy�letei �vezredek �ta ismeretesek (b�rax arabul baurak, perzsa nyelven burah). Az �kori Egyiptomban a mumifik�ci�hoz n�tronl�got haszn�ltak, ami m�s s�k mellett bor�tokat is tartalmazott. Kr.u. 300-ban b�rax-tartalm� m�zat haszn�ltak K�n�ban, �s az �kori R�m�ban a b�rvegy�letek seg�ts�g�vel k�sz�tettek �veget.

Kb. 50%-os tisztas�g� elemi b�rt 1808-ban siker�lt elk�l�n�tenie Sir Humphry Davy-nek, Gay-Lussac-nak �s L. J. Thenardnak. �k m�g nem ismert�k fel hogy a b�r k�l�n�ll� k�miai elem. Tiszta b�rt 1909-ben W. Weintraub amerikai vegy�sz �ll�tott el�.

Jellemz�i

A b�r elektronhi�nyos anyag, a hi�ny a p-mez�ben jelentkezik. A b�rvegy�letek gyakran Lewis-savak, azaz k�nnyen k�t�dnek elektront�bblettel b�r� anyagokhoz.

Optikai tulajdons�gai k�z� tartozik, hogy infrav�r�s f�nyt bocs�t ki. A f�lvezet�kre jellemz�en norm�l h�m�rs�kleten rossz elektromos vezet�, de nagyobb h�fokon j� vezet�v� v�lik.

Minden ismert anyag k�z�l a b�rnak a legnagyobb a szak�t�szil�rds�ga.

A k�b�s b�r-nitrid a gy�m�nt ut�ni legkem�nyebb anyag, edzett gyorsac�lok �s szersz�mac�lok megmunk�l�s�ra is alkalmas. Elektromos szigetel�, de a f�mekhez hasonl�an j�l vezeti a h�t. A grafithoz hasonl�an j� ken�anyag. A sz�nhez is hasonl�t, amennyiben kovalens k�t�sekkel stabil molekul�ris h�l�zatokat k�pes kialak�tani.

Felhaszn�l�sa

Az ipar sz�m�ra legfontosabb b�rvegy�let a din�trium-tetrabor�t-dekahidr�t, Na₂B₄O₇ · 10 H₂O, m�sn�ven b�rax, amib�l nagy mennyis�gben �ll�tanak el� �veggyapotot �s feh�r�t�szert (n�trium-bor�t). M�s felhaszn�l�si ter�letei:

• sz�nnel alkotott vegy�let�t, a b�r-karbidot (B₄C) csiszol�sra haszn�lj�k
• ac�l�tv�z�szerk�nt annak kem�nys�g�t, kop�s�ll�s�g�t, korr�zi�val szembeni ellen�ll�s�t n�veli
• z�ld sz�ne miatt az amorf b�rt pirotechnikai effektusokban haszn�lj�k
• a b�rsav fert�tlen�t�- �s emberre vesz�lytelen rovar�l�szer
• vegy�leteit szerves vegy�letek szint�zis�ben �s boroszilik�t �veg el��ll�t�s�ban haszn�ljuk
• egyes vegy�letei alacsony toxicit�suk miatt kedvelt fakonzerv�l�szerek
• a b�r-10 izot�pot elnyeli a neutronokat, ez�rt nukle�ris reaktorokban folyamatszab�lyoz�shoz, a sug�rz�s elleni v�delemk�nt �s neutrondetekci�hoz hasznos�tj�k
• kis s�lyuk �s nagy erej�k miatt b�rsz�lakat alkalmaznak �rrep�l�g�pek gy�rt�s�n�l

A b�r vegy�leteinek hasznoss�g�t sz�mos ter�leten vizsg�lj�k: cukor �ltal �tj�rhat� membr�nokat, sz�nhidr�t-szenzorokat pr�b�lnak el��ll�tani seg�ts�g�vel.

Hidridjei k�nnyen oxid�l�dnak, jelent�s energiakibocs�t�s mellett. �gy lehets�ges, hogy rak�ta�zemanyagk�nt is meg�lln� a hely�t.

El�fordul�sa

A vil�g legnagyobb b�rtermel�i az USA �s T�r�korsz�g. Elemi �llapotban nem fordul el� a term�szetben, de megtal�lhat� a borax, boracit, borokalcit �sv�nyokban. N�ha vulk�ni h�vforr�sok is tartalmaznak b�rsavat. Az ulexit olyan b�r�sv�ny, ami optikai vezet� tulajdons�gokkal rendelkezik.

Gazdas�gilag fontos b�rforr�sok a razorit (kernit�rc) �s tinkal, amiket a kaliforniai Mojave-sivatagban b�ny�sznak.

Az elemi b�r el��ll�t�sa nem egyszer� feladat. A kezdeti pr�b�lkoz�sok sor�n a b�r-oxidot magn�ziummal vagy alum�niummal reduk�lt�k. Sajnos �gy a v�gterm�k f�m-boridokkal szennyez�d�tt. Manaps�g tiszta b�rt b�r-halogenidek magas h�m�rs�kleten hidrog�nnel val� reduk�l�s�val �ll�tanak el�.

 Izot�pjai

A b�rnak k�t, term�szetben el�fordul� stabil izot�pja van, a B-11 (80,1%) �s a B-10 (19,9%). Az egyes izot�pokat a B(OH)₃ and B(OH)₄ egym�sba alakul�s�t felhaszn�lva lehet sz�tv�lasztani. A b�rizot�pok elk�l�n�lhetnek term�szetes folyamatok sor�n is, ilyenek a k�zetk�pz�d�s, a v�z f�zisv�ltoz�sa hidroterm�lis rendszerekben, �s a k�zetek hidroterm�lis k�zet-�talakul�sa. Az ut�bbi sor�n ¹⁰B(OH)₄ ionok l�pnek be agyag�sv�nyokba, �s a s�s v�zben relat�ve felgy�lik a ¹¹B(OH)₄, ami felel�s lehet a tengerv�z a f�ldk�reghez k�pest jelent�sen nagyobb ¹¹B-tartalm��rt.