Alapfogalmak

Sz�ks�g�nk van-e a k�mi�ra?

A k�rd�sekre az al�bbi k�t id�zettel egy�rtelm� v�laszt adhatunk.

  „Nincs m�g egy olyan tudom�ny, amely annyira interdiszciplin�ris lenne, mint a k�mia."

                                                                                                                        - Seaborg -

Biok�mia, citok�mia, �lelmiszerk�mia, fotok�mia, geok�mia,... k�rnyezeti k�mia �s m�g sorolhatn�nk a k�mia n�lk�l�zhetetlens�g�re utal� tudom�ny�gakat.
 

„M�g sohasem mutatt�k meg egy�rtelm�bben a vil�gnak, mi a k�mia, �s milyen �sszef�gg�sben van az �l� term�szet fiziol�giai folyamataival, mennyire �sszef�gg az orvostudom�nnyal, a mez�gazdas�ggal, az iparral �s a kereskedelemmel. Az a t�ny, hogy ezeket az �sszef�gg�seket oly vil�goss�ggal mutatta fel, hogy egy gyermek sz�m�ra is �rthet�ek, �nmag�ban is elegend�, hogy ezt a m�vet klasszikus �rt�k�v� tegye.”

                                         W�hler mondta (1859) Justus von Liebig „K�miai leveleir�l”

Mi a k�mia?
 
 

K�mia. A k�mia egyik korszer� meghat�roz�sa: a k�mia az a tudom�ny, amely az atomok �s molekul�k elektronfelv�tel�nek, elektronlead�s�nak, v. az atomok �s molekul�k k�z�tti elektroneloszl�s�nak az okaival �s hat�s�val foglalkozik, valamint ezeknek az elektronoknak az atomokon �s molekul�kon bel�l: energiaszintjei k�z�tti �sszef�gg�sekkel. A gyakorlathoz k�zelebb �ll az American Chemical Society 1963-ban k�zreadott meghat�roz�sa (erre vonatkoz�lag 1. Chemistry and Chemists ~ a Definition of Terms, Washington, ACS, 1964): a k�mia az a tudom�ny, amely a k�vetkez�kkel foglalkozik: 1. szabad v. k�t�tt �llapot� k�miai elemekkel; 2. k�miai elemek �s vegy�letek reakci�ival, �talakul�saival, �tv�ltoz�saival �s k�lcs�nhat�saival; 3. a 2. pontban felsorolt folyamatok meghat�roz�s�val, ir�ny�t�s�val �s j�sl�s�val, �rtelmez�s�vel �s ki�rt�kel�s�vel (k�zvetlen �s k�zvetett m�dszerekkel), alkalmaz�s�val �s mechanizmus�val; 4. a term�szet alapjelens�geivel �s er�ivel, valamint alkalmaz�sukkal a reakci�k, extrakci�k, kombin�ci�k, elj�r�sok, add�ci�k, szint�zisek, boml�sok, jellemz�sek �s anal�zisek vonatkoz�s�ban. R�mpp: Vegy�szeti Lexikon

A k�mia, a term�szettudom�nyok rendszer�ben a fizika �s a biol�gia k�z�tt helyezkedik el.
(2. t�bl�zat).

2.t�bl�zat. A k�mia helye a tudom�nyok rendszer�ben vizsg�lt anyag struktur�lis szerkezete �s mozg�st�pusai alapj�n

  Diak�p az el�ad�sr�l

Mi az a k�rnyezeti k�mia?
 
 

k�rnyezet, mili�: 1. az �l� szervezete(ke)t k�r�lvev� fizikai, k�miai �s biol�giai k�r�lm�nyek �sszess�ge. A fogalom k�nnyebb kezelhet�s�ge �rdek�ben a k�rnyezetet n�h�ny nagy �sszef�gg� r�szre szokt�k osztani. A Magyarorsz�gon haszn�latos feloszt�s: talaj, v�z, leveg�, �l�vil�g, t�j �s �p�tett k�rnyezet. Az els� �t a k�rnyezet term�szetes elemeit jelenti. A munkaeszk�zk�nt l�tjogosults�got �lvez� feloszt�s �nc�l�v� v�l�sa miatt m�g a szakemberek is egym�st�l elk�l�n�l�nek k�pzelik a k�rnyezet egyes elemeit �s k�rnyezet helyett leveg� k�rnyezetr�l, v�zi k�rnyezetr�l besz�lve k�l�n�ll�, n�ha egym�snak ellentmond� eszk�z�kkel "v�dik" a leveg�t, a vizet stb. - 2. azon szem�lyek �sszess�ge, akik valakit k�r�lvesznek, k�zel�ben vannak, akikkel valaki �lland�an �rintkezik, egy�tt �l (csal�di k�rnyezet, paraszti k�rnyezet, munkahelyi k�rnyezet stb.) -3. biol�giai k�rnyezet, periszt�zisz: az �l�l�ny v. t�rsul�s �letfelt�teleit megszab� k�ls� t�nyez�k, amik az �l�l�nyre, t�rsul�sra hatnak (®biol�giai k�rnyezet, ®emberi biol�giai k�rnyezete,  ®k�rnyezetv�delem). - 4.az a t�r, ter., amelyben az ember �s kisebb k�z�ss�geinek �lete zajlik, a jelens�gek t�bbs�ge k�zvetlen�l �ttekinthet� �s a kisebb k�z�ss�g tagjai �ltal a sz�ks�ges m�rt�kig ir�ny�that�. K�rnyezetv�delmi Lexikon

K�rnyezeti k�mia

A k�mi�nak az az �ga, amely k�rnyezet�nk evol�ci�j�nak, az elemek k�rforg�s�nak, a bioszf�ra, a hidroszf�ra, az atmoszf�ra �s a pedoszf�ra folyamatainak a k�mi�j�val foglalkozik (3. �bra.).

A k�rnyezetv�delem k�miai alapjai

C�lja �s feladata, hogy a k�rnyezetv�delmi probl�m�k meg�rt�s�hez �s megold�s�hoz ny�jtson kell� mennyis�g� k�miai alapismeretet, az �ltal�nos, a szervetlen, a szerves �s a biok�mia ter�let�n.