A fluor a halog�nek csoportj�ba tartoz� k�miai elem, a vegyjele F �s a rendsz�ma 9. A fluor k�t atomos molekulak�nt fordul el� elemi �llapotban (F₂) �s a legreaktivabb �s a legelektronegativabb az �sszes elemek k�z�l.

Jellemz�i

Az elemi fluor egy er�sen mar�, halv�ny s�rga vagy barn�s sz�n� g�z. Er�s oxid�l� szer �s k�nnyen reag�l a legt�bb elemmel, m�g a nemes g�zokkal (krypton, xenon, �s radon) is. A hidrog�nnel hideg, s�t�t k�r�lm�nyek k�z�tt is robban�sszer�en reag�l. A nedves leveg�ben reag�l a v�zzel; v�z g�z, fluor �ramban f�nyes l�nggal �g, �s az ugyancsak vesz�lyes hidrog�n-fluorid vagy folysav (HF) keletkezik. Nagy reaktivit�sa miatt a term�szetben csak vegy�letekben fordul el�. Megt�madja a sziliciumoxidot �s ez�rt nem lehet el��litani �s t�rolni �veg ed�nyekben, ez�rt speci�lis v�d� r�teggel (fluorocarbon) ell�tott kvarc palackban t�rolj�k. Egyes f�meket (r�z, nikkel) nem t�madja meg a sz�raz, hideg fluor g�z, mert a fel�leten keletkezik egy ellen�ll� fluorid r�teg. Meleg�t�s hat�s�ra a fluor reag�l a legt�bb f�mmel, m�g az arany �s a platina sem tud ellen�llni.

 A fluor felfedez�se

A fluor egyik vegy�let�t a fluoritot mint �rcek �s salak olvad�spontj�nak cs�kkent�s�re haszn�lt adal�kot 1530-ban Georgius Agricola megeml�ti. Innen ered a fluorit mint folyp�t elnevez�se. 1670-ben Schwanhard feljegyzi hogy az �veg ed�ny melyben fluorit volt t�rolva, sav jelenl�t�ben bemarat�dott. Karl Scheele �s k�s�bb sok m�s kutat� k�zt�k Humphry Davy, Gay-Lussac, Antoine Lavoisier, k�s�rleteztek a hidrog�n-fluoriddal, amit k�nnyen �ll�tottak el� folyp�tb�l �s t�m�ny k�nsavb�l. R�j�ttek hogy a hidrog�n-fluorid egy ismeretlen elemet tartalmaz, ennek ellen�re a fluort, mint vegyi elemet alig 1886-ban �ll�totta el� Henri Moissan. El��ll�t�sa az�rt volt olyan neh�z mert azonnal reag�l a k�zegben jelenlev� anyagokkal. Az akkori kutatok nem ismert�k fel a folysav vesz�lyess�g�t �s ez�rt sokan eg�szs�g�kkel (vaks�g) vagy �let�kkel fizettek, �s mint a "fluor m�rtirjai" vannak sz�montartva. Moissan muk�j�val ki�rdemelte 1906-ban a Nobel-d�jat k�mi�b�l. Nem tiszt�zott ha, r�vid �let�rt (54 �v) nem a fluorral val� k�s�rletez�sek a felel�sek.

A fluor el�fordul�sa

A term�szetben �llapotban tal�lhat�. Fontosabb �sv�nyai:

• fluorit CaF₂ vagy folyp�t,
• kriolit Na₃(AlF₆),
• fluorapatit Ca₅(PO₄)₃.F.

El��ll�t�sa

Az egyetlen el��ll�t�si m�dszer, amit iparilag is haszn�lnak, a k�lium-fluorid (KF) sz�raz hidrog�n-fluorid (HF) oldat elektrol�zise. Az oldatban a fluor mint diflorid ion van jelen (KHF₂). Az elektrol�zist r�z vagy nikkel ed�nyekben v�gzik melyek egyben a kat�dot k�pezik �s ahol keletkezik a fluor, �s a grafit anodn�l hidrog�n fejl�dik. A fluor felfedez�s�nek sz�zadik �vfordul�j�n rendezett konferenci�n Karl Christe bemutatott egy vegyi elj�r�st (elektrol�zis n�lk�l) a fluor el��l�t�s�ra, de ennek nincs ipari fontoss�ga. A reakci� 150�C-on megy v�gbe �s a sz�raz folysav a k�zeg.

 2K2MnF6+4SbF6 → 4KSbF6 + MnF2 + F2

 Hat�sa az �l�vil�gra

Az elemi fluor, a fluor-hidrog�n �s a v�zben old�d� szervetlen fluoridok, nagyon m�rgez�k �s mar� hat�s�ak. Ez�rt nagy el�vigy�zattal kell kezelni �s ker�lni hogy a b�rre vagy a szembe ker�ljenek. Mint eml�tett�k a fluor nagyon reakt�v �s szerves anyaggal �rintkezv�n, ebb�l hidrog�nt von el �s hidrog�n-fluorid (HF) keletkezik, ez az els� l�p�s a b�r roncsol�s�ban. A keletkezett HF, ellent�tben m�s diszoci�lt savakkal, nincs meg�ll�tva a sejt zs�r membr�nja �ltal �gy m�lyebbre hatol, �s ez a m�sodik �s vesz�lyesebb l�p�s a b�r roncsol�s�ban. Ezt m�g fokozza az is hogy az idegv�gz�d�sek is k�rosodnak �s az els� f�zisokban az �g�s f�jdalom mentes. A HF reag�lhat a csont k�lciumj�val �s id�lt csont k�rosod�st okoz. Enn�l vesz�lyesebb, a forgalomban lev� k�lcium megk�t�se, ami sz�vritmus zavart okoz, amit szivstop k�vethet. Ha egy HF �ml�s a b�rfel�let 2.5%-�t �rinti (ez kb. 23 cm²) �s nincs azonnal b� vizzel le mosva, a sebes�lt ny�lt, nehezen gy�gyul� sebekkel marad, ha siker�l t�l�lni a balesetet.

A flor felhaszn�l�sa

• Fluorra, ipari mennyis�gben sz�ks�g volt az atom bomba kivitelez�s�n�l a m�sodik vil�gh�bor� idej�n. A term�szetes ur�nium kis mennyis�gben tartalmaz ²³⁵U izotopot ami l�nc-reakci�ra k�pes, �s nagy mennyis�gben ²³⁸U izot�pot. Izot�pok k�l�n v�laszt�sa el�g neh�z m�velet, mivel legt�bb tulajdons�guk megegyezik. Ur�nium eset�ben el��ll�tott�k az ur�nium-hexa-fluoridot (UF₆) amit felhev�tve elp�rologtat�k �s ezt egy speci�lis r�cson difund�ltatt�k. Az ²³⁵U floridja nagyobb mennyis�gben difund�l �s �gy „d�s�tot ur�niumot” lehetett el��ll�tani. Az �jabb elj�r�s ugyancsak UF₆ haszn�l, de difuzi� helyet a centrifug�l�st haszn�lja.
• A f�lvezet� ipar �s az �j nanotehnologia, haszn�lj�k a fluor plazm�t, marat�sra
• Egyes elj�r�sok haszn�lj�k a hidrog�n-fluoridot a matt �veg el��ll�t�s�ra (marja az �veget)
• Fuorozot polimereket hszn�lnak mint tapad�sg�tl� bevonatokat: teflon
• A h�elsziv� berendez�sek m�g haszn�lj�k a freonokat mint h�sz�lit� k�zeget. A freonok az ozon ellens�gei �s ez�rt mind kev�sb� haszn�lj�k. A freon negat�v hat�s��rt nem a fluor a felel�s hanem a kl�r.
• Az eg�szs�g�gyben a fluor jelen van egyes �rz�stelenit�kben, antibiotikumokban, gomba�l�szerekben, adal�kokban egyes fogpaszt�kban mint fogszuvasod�st g�tl�.
• Nagy adagban an�trium-fluoridot mint rovarirt�t haszn�lt�k.
• A hatvanas �vekben k�s�rletek folytak a fluor haszn�lat�ra mint rak�ta �zemanyag. M�rgez� �s mar� hat�sa miatt a kutat�sok abbamaradtak.