A k�miai anyagokat makroszkopikus �s szerkezeti tulajdons�gaik alapj�n h�rom halmaz�llapotba soroljuk:
 

1. G�z (nincs �lland� alak �s t�rfogat)

2. Folyad�k (van �lland� t�rfogat)

3. Szil�rd (van �lland� t�rfogat �s alak)

4. Plazma
 

A szil�rd testekr�l �ltal�ban

A k�miai k�t�s jellegzetess�geinek t�rgyal�sa szempontj�b�l, els�sorban a szil�rd halmaz�llapot az �rdekes, hiszen ebben az �llapotban b�rmely k�miai k�t�s� anyag el�fordulhat.
A szil�rd testet (krist�lyt) alkot� r�szecsk�k helyzet�t a vonz� �s tasz�t� er�k hat�rozz�k meg.

A krist�ly szerkezete, jellemz�i

• Homog�n. K�miailag teljesen egys�ges, legkisebb r�sze is az eg�sz krist�llyal azonos �sszet�tel�.
• Anizotrop. Tulajdons�gai ir�nyt�l f�ggenek.
• Rendezett (39. �bra)

A krist�ly fogalma egyszer�en �gy adhat� meg, mint atomok, ionok, molekul�k szab�lyos, periodikus elrendez�d�se.

Tov�bbi inform�ci�k:

http://www.rockhounds.com/rockshop/xtal/index.html#index

http://www.nyf.hu/karok/ttfk/kornyezet/szakd/3/ASVANY/tartalom.htm

http://www.johnbetts-fineminerals.com/jhbnyc/gallery.htm

http://mineral.galleries.com/default.htm

R�cst�pusok

A krist�lyr�csok a r�cspontokban elhelyezked� r�szecsk�k min�s�ge, �s a k�z�tt�k hat� �sszetart� er�k jellege szerint n�gy csoportba oszthat�k. Ionos-, atom-, molekula-, �s f�mes

Megjegyz�s: A folyad�kkrist�lyok nem tekinthet�k krist�lynak, mert tulajdons�gaik alapvet�en elt�rnek a krist�lyok�t�l, a folyad�kokkal ellent�tben azonban, benn�k bizonyos hossz� t�v� rend kialakul.

Homog�n �s heterog�n rendszerek

Az anyagi rendszereket nem csak halmaz�llapot szerint, hanem a r�szecsk�k m�ret�nek �s eloszl�s�nak figyelembev�tele alapj�n is oszt�lyozzuk.

Homog�n rendszer

A sz�toszlatott (diszperg�lt) r�szecsk�k m�rete 1 nm (10^-9m) alatti, azaz a halmazban nincsenek szabad szemmel, vagy k�z�ns�ges mikroszk�ppal l�that� hat�rfel�letek.

Heterog�n rendszer

A rendszerben sz�toszlatott r�szecsk�k nagys�ga 1 mm (10^-6 m) f�l�tt van, ez�rt benne hat�rfel�letekkel elv�lasztott f�zisokat lehet megk�l�nb�ztetni (40. �bra).

F�zisegyens�lyok

F�zis�talakul�sr�l (halmaz�llapot-v�ltoz�sr�l) akkor besz�l�nk, ha egy anyag �gy v�ltoztatja meg halmaz�llapot�t, hogy k�zben k�miai �sszet�tele nem v�ltozik meg. A f�zis�talakul�sok egyens�lyait az �n. f�zisdiagramokon t�ntetj�k fel (41. �bra).

Elegyek

Az egyn�l t�bb komponenst tartalmaz� homog�n rendszereket elegyeknek nevezz�k.

Oldatok, oldhat�s�g �s koncentr�ci�k

Az oldatok olyan elegyek, amelyekben az egyik alkot�r�sz sokkal nagyobb mennyis�gben van jelen (old�szer), mint a t�bbi alkot�r�sz (oldott anyagok). A t�m�t a f�ggel�k „Sz�m�t�si feladatok" c�m� r�sz�ben r�szletesen t�rgyaljuk.

Az old�d�s folyamata

Vonz�er� hat az oldand� anyag r�szecsk�i, az old�szer r�szecsk�i, tov�bb� a l�trej�tt oldatban az old�szer �s az oldott anyag r�szecsk�i k�z�tt. Ezek eredm�nyek�nt az old�d�s j�rhat h�-felv�tellel (endoterm) vagy h�-lead�ssal (exoterm), ami v�gs� soron a szolvat�ci�s (hidrat�ci�s) energia nagys�g�t�l f�gg (42. �bra).

Elektrolitos disszoci�ci�

A vegy�letek szabadon mozg� ionokra val� sz�tes�se az elektrolitos disszoci�ci�. L�trej�het old�d�skor vagy olvad�skor (43. �bra).

43. �bra. Dip�lus molekul�k sz�tes�se old�skor

 

Azokat az oldatokat vagy olvad�kokat, amelyekben szabadon mozg� ionok vannak, elektrolitoknak nevezz�k.

Adszorpci� �s abszorpci�

Heterog�n rendszerekn�l a hat�rfel�leten bek�vetkez� koncentr�ci�v�ltoz�st adszorpci�nak nevezz�k. Ha a folyamat sor�n a r�szecsk�k a f�zis belsej�be is behatolnak, abszorpci�r�l besz�l�nk.

• (folyad�k - szil�rd k�lcs�nhat�s Þ   lioszorpci�)
• (k�miai v�ltoz�s is bek�vetkezik Þ   kemiszorpci�)