A n�trium a peri�dusos rendszer egy k�miai eleme. Vegyjele Na, rendsz�ma 11. Az I. f�csoportba, az alk�lif�mek k�z� tartozik. Elemi �llapotban ez�st�s sz�n�, l�gy, j�l ny�jthat� k�nny�f�m. �get�skor a l�ngot s�rg�ra festi. Reakci�k�pess�ge nagy, a v�zzel rendk�v�l heves reakci�ba l�p, a leveg� oxig�nj�vel �rintkezve gyorsan oxid�l�dik, ez�rt inert (z�rt) k�r�lm�nyek k�z�tt kell t�rolni.

 T�rt�nete

A n�trium egyik vegy�let�t a sz�d�t (Na₂CO₃) m�r r�g�ta ismert�k a k�mikusok. Humphry Davy 1808-ban jelentette be, hogy a sz�d�b�l nyert kausztikus sz�d�t (NaOH) elektrol�zise sor�n siker�lt elemi n�triumot el��ll�tania. Az angolok mind a mai napig Davy elnevez�s�t haszn�lj�k, a sz�da angol megfelel�j�b�l k�pzett sodium-ot. A n�trium elnevez�se Klaprotht�l sz�rmazik, aki az egyiptomi-mezopot�miai eredet� n�tron (neter = sz�da) sz�b�l k�pezte.

Jellemz�i

A n�trium puha (k�ssel v�ghat�), k�nny�, ez�stfeh�r sz�n�, nagyon reakci�k�pes f�m. Ennek a reakci�k�pess�gnek k�sz�nhet�en a term�szetben, elemi �llapotban nem, csak vegy�leteiben fordul el�. Az elemi n�trium a Bunsen �g� l�ngj�ba tartva a l�ngot s�rg�ra sz�nezi. A v�zbe dobott n�trium, a v�z tetej�n �szva, heves hidrog�ng�z (H₂) k�pz�d�ssel j�r� reakci� sor�n (mely az exoterm reakci� sor�n fejl�d� h�t�l meggyullad) mar� tulajdons�g� n�trium-hidroxidd� alakul.

A legt�bb anyag a l�gk�rin�l nagyobb nyom�son magasabb olvad�sponttal rendelkezik, mint norm�l l�gnyom�s eset�n. Ez azzal magyar�zhat�, hogy az �ket alkot� atomok k�zelebb ker�lnek egym�shoz, �s kevesebb hely�k marad a mozg�shoz. A n�triumn�l ett�l elt�r� jelens�g figyelhet� meg. 30 GPa nyom�sn�l (a l�gk�ri nyom�s 300000 szerese) a n�trium olvad�spontja cs�kkenni kezd. 100 GPa nyom�sn�l pedig m�r szobah�m�rs�kleten megolvad. E szokatlan viselked�s egyik lehets�ges magyar�zata a k�vetkez�: A n�trium atom k�ls� elektronh�j�n tal�lhat� elektron a nagy nyom�s hat�s�ra a lez�rt h�jakon tal�lhat� t�bbi elektron k�zel�be ker�l. Ez olyan k�lcs�nhat�sokat v�lt ki, melyek norm�l k�r�lm�nyek k�z�tt nem j�tsz�dnak le. Am�g nagy nyom�s alatt a szil�rd halmaz�llapot� n�trium krist�lyos tulajdons�gokat mutat, a foly�kony halmaz�llapot� szokatlan tulajdons�gokkal rendelkezik: szupravezet�v� v�lik.

 El�fordul�sa, el��ll�t�sa, vegy�letei

A n�trium gyakori alkot�eleme a csillagoknak. A csillagok emisszi�s sz�nk�peinek elemz�sekor szinte mindig megtal�lhat� a n�trium �ltal kibocs�tott D sz�nk�p vonal.

A F�ld t�meg�nek mintegy 2,6%-�t adja, �s �gy a 4. leggyakrabban el�fordul� elem (az alk�lif�mek k�z�l pedig az els�). Legk�z�ns�gesebb vegy�lete a konyhas�, ami a tengerekben hozz�vet�leg 3%-os koncentr�ci�ban tal�lhat�. Nagyt�meg� el�fordul�s tal�lhat� a s�b�ny�kban (pl. M�ramarossziget k�rny�k�n, vagy a lengyelorsz�gi Wieliczk�ban).

A XIX. sz�zad v�g�n a sz�da �s sz�n 1100 �C-on t�rt�n� hev�t�s�vel �ll�tott�k el�.

Manaps�g n�trium-klorid (NaCl) olvad�k�nak elektrol�zis�vel �ll�tj�k el�. A n�trium-kloridot kalcium-kloriddal (CaCl₂) keverik �ssze, �gy a kever�k olvad�spontja l�nyegesen alacsonyabb lesz a tiszta n�trium-klorid�n�l (700 �C alatt). A kat�don kiv�lik a tiszta elemi n�trium. Ez az elj�r�s j�val olcs�bb, mint a n�trium-hidroxid elektrol�zise.

Gyakoribb vegy�letei:

 Felhaszn�l�sa

• kataliz�tork�nt az �szterek el��ll�t�s�n�l
• �tv�zetek fizikai szerkezet�nek t�k�letes�t�s�hez
• szappangy�rt�shoz
• vil�g�t�stechnik�ban: n�triumg�zl�mpa
• f�molvad�kok tiszt�t�s�hoz
• h�elvezet� folyad�kk�nt nukle�ris er�m�vekben, �s cs�csteljes�tm�ny� bels��g�s� motorokban
• reduk�l�szer m�s k�nnyen oxid�l�d� f�mek el��ll�t�s�ra (alum�nium (Al))

�lettani tulajdons�gai

Az emberi szervezetben k�r�lbel�l 80-100 gramm n�trium tal�lhat�. Nagyobb r�sze oldott �llapotban van, kisebb r�sz�t pedig a csontok, k�t�sz�vetek rakt�rozz�k. A n�trium - szorosan �sszef�ggve a k�liummal (K) - az �gynevezett ozmotikus nyom�s fenntart�s�ban fontos szerepet j�tszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri inger�letek �tvitel�n�l is. A n�trium t�ladagol�sa (a fokozott s�fogyaszt�s) az arra �rz�kenyekn�l magas v�rnyom�s betegs�get id�zhet el�.

 Izot�pjai

13 izot�pja ismert. Ezek k�z�l csak a 23-as t�megsz�m� stabil.

K�t izot�pja radioakt�v:

, felez�si ideje 2,602 �v

, felez�si ideje 15 �ra

Az er�s neutronsug�rz�s (pl. nukle�ris baleset eset�n) a v�rplazm�ban el�fordul� ²³Na-ot ²⁴Na izot�pp� alak�tja.

A ²⁴Na izot�p koncentr�ci�j�b�l meg�llap�that� az elszenvedett sug�rz�s m�rt�ke.

 �vint�zked�sek

Ahogy m�s alk�lif�mek, �gy a n�trium is elemi form�ban er�sen gy�l�kony �s kism�rt�kben robban�svesz�lyes amikor v�zzel �rintkezik. T�rol�sa k�miailag kev�ss� reakci�k�pes foly�kony sz�nhidrog�n, p�ld�ul petr�leum alatt t�rt�nik.