Szilicium
2007.02.27. 17:55
szilcium egy kmiai elem.
1823-ban fedezte fel Jns Jakob Berzelius. A szilcium a peridusos rendszer 4. fcsoportjban tallhat s a flfmek kz tartozik.
Fbb kmiai reakcii:
Hidrognnel alkotott vegyletei a folykony halmazllapot sziln (SiH4), mely ngyulladsra kpes s a disziln (SiH6) kivtelvel gz halmazllapotak (pl.: Si6H14 hexasziln). Halognekkel csak magas hmrskleten reagl (SiX4), kivve a fluort. Oxignnel reaglva 600 oC felett szilcium-dioxid , nitrognnel 1400 oC felett nitrid, sznnel 2000 oC felett karbid keletkezik. Fmekkel szilicidet alkot. Vzzel s savval nem reagl, de a lgokban jl olddik. Berzelius szilcium-dioxid s magnzium segtsgvel lltotta el az elemi Si-t: SiO2 + 2 Mg = 2 MgO + Si
Felhasznlsa, elfordulsa:
Az elemi szilciumot a fmkohszatban s a flvezet-technikban klnbz tisztasgi fokozatokban hasznostjk. A termszetben elemi llapotban egyltaln nem, oxidlt formban azonban megtallhat: a msodik leggyakoribb elem a Fldn. A fldkreg tmegnek egynegyedt is a kttt llapot szilcium adja: kavics, homok, agyag, kova, kvarc alkoteleme. Az lvilgban a kovaszivacsok, kovamoszatok, zsurlk, ssok testfelptsben jtszik fontos szerepet.
Az informatikai iparban a szmtgpek processzorait (CPU) szilcium lapkk alkotjk. A kohszatban is fontos szerepet tlt be: korrzill aclok ellltshoz hasznljk tvzanyagknt.
|